|
Monográfia Helytörténeti Egyesület |
A KÖNYVÍRÁS ÉS A MONOGRÁFIA HELYTÖRTÉNETI EGYESÜLET
Az első, közismert magyar nyelvű, falunk múltjáról szóló könyv 1886-ban jelent meg. MÁTÉ LÁSZLÓ tanító írta meg Ómorovica újratelepítésének századik évfordulója alkalmából.
A XIX. században kevés könyv jelent meg itt élő, innen származó íróktól. TÁNCSICS MIHÁLY (1799 - 1884)forradalmár, politikus író, Kossuth Lajos közeli munkatársa - hosszú és tartalmas életútját szinte Ómorovicán kezdte 1831-ben oktatóként és nevelőként a Szalmássy családnál. A rövid itt-tartózkodása alatt írta meg a NYELVÉSZET, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG HELYESIRÁSÁRA című tanulmányát. Eddig 11 könyvről tudunk Táncsics Mihály alkotásaiból.
PAPP DÁNIEL (1865 - 19OO) falunk szülöttje. Utcát is neveztünk el róla. Novella-, vers- és regenyíróként hat könyvet irt. Legismertebb a TÜNDÉRLAK című könyve. A RÁTÓTIAK cimű könyvét meg is filmesítették. Kortársai igy emlékeznek meg róla: "Papp Dániel fedezte fel Bácskát az irodalomnak, s olyan tehetséggel ábrázolta, hogy írói nagysága, az innen elszármazott irók közül csak Kosztolányiéval mérhető..."
Rövid, tartalmas életet élt. Temetésén Mikszáth Kálmán mondott búcsúbeszédet.
A XX. század első könyvét SÁNDOR ISTVÁN református lelkész írta 1911-ben az újratelepülés 125. évfordulója alkalmából. Az egyháztörténet mellett, a magyar forradalomról és a szabadságharcról is megismerkedünk.
A két világháború között egy könyv jelent meg és ez a falutörténetben a legteljesebb és legjelentősebb alkotásunk. 1936-ban az újratelepülés 15O évfordulója alkalmából DÉVAI LAJOS és GYARMATI SÁNDOR megirták a NAGY IDŐK SODRÁBAN című könyvet.
A második világháború után egy igazán termékeny alkotói időszak következik. Ehhez hozzájárult az általános társadalmi és gazdasági fejlődés, de az oktatás, iskoláztatás fejlődése is. Számos főiskolát, egyetemet befejezett ember ir könyveket. A természet- és társadalom tudományok területén doktori titulusra is jogosulnak itt élő és innen elszármazott polgártársaink. A könyvek az orvostudomány, fizika, vegytan, közgazdaság tanításáról szólnak. Ezeket az egykori Jugoszlávia mellett Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Amerikában adták ki magyar, szerb, szlovák, román és angol nyelven.
A helytörténeti mozgalom 1975-től intézményes formát öltött. A Helyi Közösség Monográfiabizottságot alakít és az összefüggő falutörténet megírása lett célul kitűzve. A hetvenes években már közlönyök, füzetek, különböző helytörténeti kiadványok jelennek meg.
Jelentős könyvnek számít a BÉKÉTLEN RÓNASÁG - NEMIRNA RAVNICA cimű két nyelven megjelent könyv, ami 35OO példányszámban lett nyomtatva. BRINDZA KÁROLY írta ezt a könyvet a falu paraszt- és munkásmozgalmi eseményeiről. Ez az újratelepülés 2OO. évfordulója tiszteletére jelent meg 1986-ban.
A helytörténeti mozgalomban jelentős szerepe volt Csubela Ferencnek, az első szerkesztőnek, dr Penovátz Antalnak, Bundzsák Sándornak, Ádor Lajosnak és Gulyás Lászlónak, akik az utóbbi harminc évben szervezték és fenntartották ezt a tevékenységet. A helytörténeti könyvek közül jelentős az ipartestület és a tűzoltóság történetének a megirása. Ezeket BESNYI KÁROLY készítette elő.
Szinte hihetetlen szellemi és alkotói potenciál termékeiről számolhatunk be az 198O - 2OO8 közötti időszakban. Vannak íróink a próza és a költészet különböző területeiről. Jelentek meg könyvek az afrikai idegenlégióról, az ország szétesését eredményező háborúkról, indiai tájakról, a hindu vallás tanításairól...Ezek gyerekeknek, diákoknak, felnőtteknek és öregeknek egyaránt szólnak.
Az Ómorovicán- Bácskossuthfalván született, élt, alkotott irók száma a Helytörténeti egyesület elnöksége tudomása szerint 44 személyt jelent és kiadványaik száma 175 könyv. Felsorolni szinte lehetetlen volna ezeket. A listát viszont összeállítottuk és örömmel nyugtázzuk, hogy ez még mindig bővül.
A XXI. század könyveiről elmondhatjuk hogy kitartó és szorgalmas csapatmunka eredményeként láttak napvilágot. Szinte jelentősebb anyagiak teljes nélkülözésével jelentek meg egy időben. Szerzőik PAPP LÁSZLÓ, DRENKOVICS TIBOR, mr HOVÁNY LAJOS, SZIMIN BOSÁN MAGDA,MAGYAR LÁSZLÓ. Külön könyvben pedig BOZA BÉLA és GULYÁS LÁSZLÓ írásai jelentek meg. Ez a három könyv: Örökségünk része, Hagyományaink és szokásaink, valamint Két évszázad gazdaságtörténete.
Röviden, néhány szót arról, ami ezután várható. A gyermekjátékok gazdag gyűjteményét Molnár Gyöngyi és Papp László jelentetik meg hamarosan. Folyamatban van a helyi sportélet és a vadászat feldolgozása. Falunk "nagyjairól" egy külön könyvben szeretnénk megemlékezni. Fel szeretnénk dolgozni a kulturát és a müvelődést, a Református egyház utóbbi hetven évét, és az iskolák történetét. Jó lenne, ha az alkotók és támogatók tábora is megszaporodna.
Gulyás László
A monográfia-mozgalom 30 éves múltra tekint vissza а faluban, és ez alatt az idő alatt mindig voltak olyan emberek, akik fontosnak tartották a múltat és a hagyományokat. Több, kisebb-nagyobb terjedelmű írás jelent meg az elmúlt három évtized alatt más-más témára, de mind egyaránt fontos volt ahhoz, hogy megőrizzék a falu múltját.
Talán ennek a munkának a gyümölcseként indult útjára a kezdeményezés egy új civil szervezet létrehozására, amely idén november 15-én meg is alakult. Huszonkét helyi polgár az alakuló közgyűlésen határozatot hozott a Monográfia Helytörténeti Egyesület megalakulásáról, elfogadta az alapszabályzatot, megválasztotta az egyesület szerveit, és megvitatta időszerű tevékenységeit. Az alapító tagok között vannak többen, akik hosszú évek óta dolgoznak a monográfia-mozgalomban, már több megjelent könyv és írás is az ő fáradságos munkájukat dicséri, és vannak olyanok is, akik valamilyen módon kötődnek a történelemhez, hagyományokhoz vagy az irodalomhoz, és szeretnének bekapcsolódni a munkába. Egy dolog azonban közös bennük: mindannyiuknak fontosak a gyökerek, a hagyományok ápolása és az ősök tisztelete. Az egyesület céljai között szerepel a kultúra és a történelmi értékek terjesztése, az emberek figyelmének felkeltése az időtálló értékekre, anyagi és szellemi örökségünkre, a lakosság történelmi öntudatának növelése céljából.
E célok elérése érdekében az egyesület kutatómunkát végez, dokumentumokat, adatokat gyűjt a településsel és környékével kapcsolatosan monográfiák, cikkek, brosúrák, tanulmányok, könyvek megírásával és megjelentetésével, a hagyományok, népszokások és a kultúra ápolásával is foglalkozik.
Tervei között szerepel bemutatók, szakmai előadások, találkozók szervezése és a kapcsolatfelvétel más egyesületekkel, szervezetekkel határon innen és túl. Bíznak abban, hogy az egyesület megalakulása új lendületet ad a már eddig is folyamatban levő munkához, és még nagyobb sikerrel őrzik meg a múltat az utókornak, hogy biztosabb jövőt tudjanak építeni.
Forrás: Magyar Szó |
|
|
