Kilencven évvel ezelőtt 1919 június havában ifjú Szász Miklós kezdeményezésére a szabályszerűen összehívott közgyűlésen megalakul a M.A.C. (Moravicai Atlétikai  Club) sportegyesület. Az egyesület elnöke Facsar Albert. A labdarúgók saját felszerelésükben léptek pályára és a csapatnak nem voltak támogatóik sem. Az edzéseken sokszor mezítláb és alsónadrágban rúgták a labdát, ha valaki kifáradt, lement a pályáról pihent egyet és később visszatért. A labdarúgást ekkor még nem tekintették komoly sportágnak, csak mint afféle, a fiatalok energiafeleslegének levezetésére szolgáló labdajátéknak. Mivel az alakuló közgyűlésen hozott alapszabályzatot a hatóság nem fogadta el a M.A.C. feloszlatott.  Labdarúgás valószínű létezett korábban is falunkban, de erről írásos bizonyítékot   nem találtunk, ezért falunk labdarúgásának kezdete 1919.

1921- ben  „JUGOVICS”  néven újból  megalakul a  labdarúgó  egyesület,  akik a szabadkai alszövetség II. osztályú bajnokságában versenyeztek, de még mindég nem volt meg a kellő lelkesedés, kevés volt a játékos és a szurkoló is. Három év után ez a sport egyesület is megszűnt. Időközben  egyes sportbarátok próbálkoztak labdarúgó egyesületet létrehozni, de ez 1929-ig  nem sikerült. 1929-ben Tyoszity Lyubomir az akkori állami iskola igazgatója, lelkes sportbarát kezdeményezésére megalakul a „Staromoravički Atletski Klub“ a SAK sport egyesület, „Sztára Moravicai Atlétikai Klub“. Az egyesület elnöke  Buksa Teofil a vasútállomás főnöke.  Következő szakosztályok működtek az egyesületen belül: Labdarúgás, könnyű és nehéz atlétika, tenisz, kézilabda (hazéna), kerékpár és művelődés. A labdarúgók a szabadkai alszövetség I. osztályú bajnokságában szerepelnek. Az egyesület színe  piros-fehér és felépül falunk első labdarúgó pályája a mai iskola helyén. A labdarúgópálya ünnepi felavatása 193O. március 6. vasárnap délután fél kettő: Több száz ember tolong a zöld gyep körül. A rezesek indulókat játszanak, ünnepi a hangulat. A játékosok kifutnak a pályára, de még mielőtt megszólalna a bírói sípszó, idős Fernbach János földbirtokos a moravicai SAK díszelnőke beszédet mond, dr. Subotin Obrad a vezetőség tagja és a csapat orvosa is üdvözli az egybegyűlteket, majd Dévai Lajos tiszteletes a református egyház nevében és áldásával átadja a klub zászlaját, amelyet Srajer Imre felesége készített. Az ünnepségen előmérkőzést játszott a szabadkai „SAND“ és a topolyai „TOPOLA“, majd következett a mindenkori derbi a pacséri „PSK“és a moravicai „SZAK“ között. Ebben az évben megtartották az első sport bált, élc lapot adtak ki, színházi estéket, hangversenyeket rendeztek. A bevételt a sport szakosztályok működésére fordították.

1931-ben egyesül Pacsér és Moravica labdarúgó csapata „ATLETSKI KLUB KRIVAJA“ néven székhelye Moravica. Elnökük Bogosavljević Spasoje ügyvéd. Ugyanebben az évben megnyerte az úgynevezett „Középbácskai Ligát“ és egy versenyfokozattal feljebb került az úgynevezett „Egységes Ligába“. Verbász, Apatin, Cservenka, Bezdán, Zombor, Becse, Zenta, Odzsák labdarúgói voltak az ellenfelek. 1935-ben és 1936-ban a Fernbach Baba serleget egymás után kétszer megnyerték. 1932 és 1937 között átlagban 7O-8O igazolt játékossal rendelkezett a klub, volt olyan vasárnap amikor négy barátságos mérkőzést tartottak négy saját csapattal. 1941-ben a második világháború kitörésével a labdarúgó-egyesület megszűnt.
1942-ben a régi vezetőség néhány tagja szervezkedni kezdett és megalakult a „BSK“ (Bácskossuthfalvai Sport Klub). 1942 őszétől 1944 nyaráig az úgynevezett „Szabadkai I. osztály“ ligában játszottak mérsékelt sikerrel.

Falunk felszabadulása után 1945 őszén a népfelszabadító bizottság javaslatára megalakul a St. Moravicai Labdarúgó Egyesület „SLOBODA“ néven, első elnöke Kovács Lajos. 1957-ig a „Szabadkai Alszövetség“-ben rugják a labdát, majd az átszervezés után a „Topolyai Alszövetségbe“ kerülnek. 1949-ben önkéntes munkaakcióval felújítják a labdarúgó pályát, ekkor alakítják ki az atlétikai pályát is és a pálya nyugati oldalán fedett lelátót építenek. 1952-ben falunkban megalakul a „Partizán“ sport egyesület, amely keretein belül boksz, birkózás, súlyemelés, szertorna, kerékpár szakosztályok működnek. Néhány éven keresztül a labdarúgó mérkőzések előtt és a szűnetekben is kerékpárversenyeket, birkózó versenyeket tartanak.
1964-ben megalakul a „RADNIK“ Sport Egyesület. Sokan úgy tudják, hogy csak foci csapat volt, de keretein belül szertornász és sakkozó szakosztály is működött. Megoszlott a játékos keret és megoszlott a szurkolótábor is. A falú nem bírt eltartani két sport szervezetet, ezért a társadalmi politikai szervezetek nyomást gyakorolnak a két klub vezetőségére és a két klub egyesül  1965-ben, a „SLOBODA“ nevet vitték tovább. 1965-66-os évadban megnyerik a „Topolyai Ligát“.

197O-ben jelentős fordulat állt be a labdarúgó szakosztály működését illetően, mivel az utóbbi évek eredményeivel sem a vezetőség sem a szurkolók nem voltak megelégedve ezért egy hosszútávú programot készítettek amely meg is hozta az eredményeket, persze erre az egész falú összefogására szükség volt. 1971-ben megnyerik a Topolyai Alszövetségi Ligát, a csapat bekerül a Szabadkai Alszövetségi Ligába, melyet a rákövetkező évadban meg is nyernek. A mérkőzéseket átlagban 5OO néző látogatja, de voltak olyan mérkőzések is ahol a nézőszám elérte az 1OOO-et. 1972-től  1983-ig a Szabadkai Alszövetségben, míg 1983/84-től a Bácskai Ligában játszanak egészen 1993ig. 1994-től a szabadkai ligában és jelenleg a Topolyai Ligában rugják a labdát Moravica labdarúgói. 197O március 6.-án kezdték el építeni a tornatermet, jelentős létesítménye, fontos színhelye lett falunknak. Nem csak a diákok sportolhattak itt, hanem hosszú  éveken keresztül itt tartották meg azokat a kispályás labdarugótornákat amelyeken fiatalok és munkások, amatőrök és aktív futbalisták egyaránt ősszemérhették tudásukat.Jártak ide focizni Szabadkáról, Topolyáról, Pacsérról, Kishegyesről, Bajmokról.  A tornaterem felépültével megszünt a negyven éven át működő sportpálya, de helyette elkészült az új ,a környék legszebb sport létesítménye, modern öltözőkkel, tusolókkal, irodahelységgel ellátva.  A sportpálya avatóünnepsége 1972 május elsején lett megtartva.
A 9O év alatt voltak nagyon szép sikerek, de voltak hulámvölgyek is ami velejárója a sportnak, hogy hányan rúgták a bőrt a csapaton belül és hányan segítették a labdarúgókat a kilencven év alatt azt biztosan nem tudjuk, de számukról a következő kis anekdota utal:  A kiállítás anyagát gyűjtő és rendezgető Pósity Márta megjegyezte: Én nem tudtam, hogy  falunkban minden férfi vagy focizott a Slobodában, vagy tagja volt a vezetőségnek. Ha pedig egyik sem, akkor szurkoló volt, tettem hozzá én.

A kiállítás anyagát nézegetve újra feltöltődik az ember a sport szeretetével, felelevenednek a régi emlékek, az édes győzelmek a keserű csalódások. Ajánlom a fiatalok figyelmébe, merítsenek ők is erőt, ihletet, küzdeni akarást az itt látottakban, merjenek bátran tervezni, mert  ilyen múltra  lehet  jövőt építeni.