 Szőlészek és gyümölcsészek egyesülete
Fennállásának 12. évfordulóján választói közgyűlést tartott március végén a Rizling szőlészek és gyümölcsészek egyesülete.
Szabályosan bejegyzett polgári szervezetként kezdte munkáját 1997-ben és az elsők között vajdaságban ez a szervezet. Már a nevéből is kiderül, hogy a szőlészet és gyümölcsészet népszerűsitését tűzte ki célul és ezen belül figyelemre méltó eredményeket ért el. A helyi termelők mellett, környékbeli termelők is bekapcsolódhattak az egyesület munkájába. Ez idő alatt csaknem 2oo személy tagosodott be és ezek közül ma is nyolcvanan aktivan dolgoznak.
-o-o-o-o-o-o-
Habár őseink értettek a szőlészet és borászat nem éppen könnyű és sokszor hálátlan munkáihoz, ez az ágazat nagy mértékben elhanyagolódott és tönkrement. Első sorban a mostoha gazdasági politika, de a mind szükségesebb, szakértelmet igényelő növényvédelem, a nagy befektetések igénye, az eladási nehézségek járultak hozzá a tönkremenéshez.
Több mondás és bölcsesség fűződik a szőlészethez:
A szőlő szereti a gazdája árnyékát...
Az eredményes szőlészethez három tőkére van szükség: 1. Szőlő tőke, 2. Pénz mint tőke, 3. Tudás és szorgalom mint tőke...
Nem a sok dudaszó, hanem a kapa termeszti a szőlőt....
Borban az igazság...
A penicilin gyógyitja ugyan az embert, de a bor boldoggá teszi őt...
Annak ellenére, hogy őseink szorgalmára igencsak felnéztünk, legtöbb családban a fiatalok nem szivesen követték elődeik munkáját. Nem csoda, hogy a szőlőskertek és gyümölcsösök legnagyobb része ki lett irtva. Az 1800-as évek közepén, a filoxera vész megjelenése előtt falunk határában - szinte hihetetlen – mintegy 409 hold szőlőskert és gyümölcsös volt. A mai nyugati temetőtől, egésszen a dezertákig mind szőlőskert volt. Négy bejáraton (négy kapun) lehetett a szőlőket megközelíteni. Szüretkor lezárták ezeket az utakat. Ma ez a határrész a szőlők nevet viseli és a szőlőárokig terjed. Még az egyik határkijárat – a bor utca – is tanúskodik az akkori időkről. A többi határrészben is, a bajsai völgyben, a györgyéni völgyben is nagy területeken kertészkedtek.
Az egyesület klubhelységének a falán van egy berámázott szőlészeti minisztériumi térkép 1884-ből. Ezen omorovica mint borvidék van feltüntetve, a település jellege viszont az akkori körülményeknek megfelelően – mezőváros!!
A tizenkilencedik század második felében terjedelmes faiskolája volt a falunak. Eperfa cserjét ezerszámra neveltek. Az iskolában a gyerekekkel tanitották a szőlészetet, gyümölcsészetet és a méhészetet. Az ősi fajták között ott volt a mézesfehér, a dinka, a kadarka, a sárfehér, a malaga. Tiltott hibrid fajták is voltak.
Habár jóval kisebb területen, de még mindig voltak jelentős szőlőskertek és gyümölcsösök a második világháború után.
Az akkori általános földműves szövetkezet, a "Kossuth", a "Petőfi" és a "Haladás" parasztszövetkezetek támogatóan viszonyultak a szőlészethez.
Az 196o-as összeirás szerint 5355 cseresznye, 10770 meggy, 10760 barack, 12795 alma, 6043 körte, 14325 szilva és 1220 őszibarack fa termett.
A faluban konzervgyár létesült 1954-ben. Ezzel még jobban fellendült a szőlészet, gyümölcsészet, de konyhakertészet is. Szezonban több mint 300-an dolgoztak.Több mint 200 tonna gyümölcs és főzelék lett évente feldolgozva. Az országos szintű 27 exportáló gyár között volt a moravicai konzervgyár is. Sajnos fennállása után 23 évre megszünt termelni.
-o-o-o-o-o-o-
Ilyen gazdag múltból meritett magának energiát a Rizling egyesület. Alakulás óta minden évben megyszervezik a tavaszi és őszi facsemete és szőlőoltvány beszerzését. Országosan elismert, főleg a Morava folyó melléki faiskolákkal tartják a kapcsolatot. Az utolsó két beszerzésnél több mint ezer szőlőoltványt és hasonló mennyiségű facsemetét igényeltek.
A gyümölcsfélékből a legnépszerűbb a meggy, és ezt követi a barack, majd a szilva.
Borszőlőkből az Olasz- és Rajnai rizling, a Szlankamenka, a Zsupljanka, a Bácska, szinesekből pedig a Kékfrankos, Opportó, Prokupac, népszerűek. A csemege szőlőket is ültetik. Minden évben szakkirándulást és előadás sorozatot is szerveznek. Az egyesületnek kapcsolata van a karlócai, a kecskeméti szőlészeti és az újvidéki gyümölcsészeti kutató intézetekkel.
A topolyai mezőgazdasági állomás dijmentes talaj kivizsgálást, növényi betegségek megállapítását és egyéb szaktanácsadást kinál.
A helyi általános iskolával együttműködve egy 250 m2-es tanulmányi kiskert létesült az óvoda udvarában, ahol a diákok „belekóstolhatnak” a szőlészet, gyümölcsészet munkáiba. Persze a termésből az iskola konyhájára is jut.
Az egyesületnek három tiszteletbeli tagja van, akik főleg a kezdeti években segítettek a tagságon. Valamennyien a szőlészeti – kertészeti tudományok doktorai.
A kertekben is érezhetően javultak a körülmények. A kerti gunyhók száma meghaladja a harmincat, kialakulnak a megbízhatóbb határkijáratok, utak és hidak. A pacséri völgyben tavaly a DTD vállalat kivitelezésében hat korszerű betonhíd létesült. Az önkormányzattal együttműködve, a határkijáratok további kialakítása várható.
Az urbanizáció a falusi turizmust, a fejlődést szolgálja, de sajnos új veszélyekkel is jár. Felgyorsul a járművek forgalma és olyanok is járnak szőlőskertekben, akiknek ott nem sok keresni valójuk akad. Feltörik a gunyhókat, lopnak fosztogatnak. A belügyi szervek a megtett bűnvádi feljelentések alapján megkezdték a nyomozást. A Rizling tagsága, de az önkormányzat is, bizakodnak a tettesek felderítésében.
Szép eredménynek mondható, hogy jelentősen javult a moravicai borok minősége. Minden évben borkóstolót szerveznek, Délvidéki és külföldi versenyeken is részt vesznek. A számos oklevél, bronz, ezüst és aranyérem bizonyítja, hogy ezek a borok megállják a helyüket, a termelők nem vallanak szégyent.
A nyomasztó, többévtizedes előítélet is megdőlt: ezen a vidéken igenis lehet minőségi borokat készíteni. A mi talajunk korábban sem, de most sem hibáztatható a régi, rossz minőségű borokért!
Az egyesület rendszeres kapcsolatot tart fenn hasonló vajdasági szervezetekkel. Mintegy huszonöt ilyen szervezet van. Más vidékek szőlészetét, pincészetét is alkalom volt megismerni. Mindez hasznos szakmai tapasztalatszerzés volt.
Többek között Bajsa, Feketics, Temerin, Horgos egyesületeivel vannak jó kapcsolatok, de a magyarországi Jánoshalma és Pusztamérges gazdaköreivel is.
A helyi jellegű rendezvényeken a rizling rendszeresen kiveszi a részét. A hagyományos szüreti napoknak a Rizling az Ady Endre társszervezője. A falunapi rendezvényen az egyesület standja a Civilek szigetén az egyik leglátogatottabb. A Rizling egyike azon ritka egyesületeknek, akik minden évben tartalmas nőnapot szerveznek.
Az egyesület klubja a községháza udvarában minden szerdán a tagság rendelkezésére áll. Itt szaklapokat lehet olvasni és igényelni.
A tavalyi év újdonsága, hogy már néhány egyesületi felszerelést is sikerült vásárolni. Igy vettek egy borfejtésnél használatos filterrel ellátott pumpát, egy korona záras és egy parafadugós palackozót. Egy motoros szőlőbogyózót is vett több összetársult termelő.
-o-o-o-o-o-o-
A választói közgyülés jó hangulatban és bizakodással tekintve új termelői tanácsot is választott. Az eddigi elnöknek - Gulyás Lászlónak - köszönetet mondott a közgyűlés a tizenkét éven keresztül eredményesen végzett elnöki munkájáért.
Az egyesület új elnöke Bika Lajos, titkárja if. Beredity lajos.
A tanács tagjai még dr Korsós Zoltán, Varga Lajos, Imre József, Palágyi Antal, Szigeti Imre, Gulyás László.
Ez mellett bekerült még három fiatal termelő is: Lak Lajos, ifj. Szedlák Lajos és ifj. Nagy László. A pénztáros Januskó József.
- Gulyás László -
- Az Egyesület elérhetősége:
TEL/FAX: +381 (0) 24 / 741-215
e-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
Levelezési cím: 24340 Bácskossuthfalva, Pacséri út 57.
|
|
