•Kinek íródott a könyv, vajon a többnyire már csak a számítógépes játékokat ismerő gyerekeknek, vagy inkább a szülőknek, nagyszülőknek, hogy megtanítsák játszani a gyerekeket?

- Mindenkinek. Nemcsak a gyerekeknek, de közvetetten a szülőknek, nevelőknek, aki nemcsak tanár, de maga a gyerek is lehet. Azért gyűjtöttük össze a régi gyerekjátékokat, hogy megmentsük azokat az utókornak - mondta Gyöngyi, amivel a másik szerző nem értett egyet.

- Nem a gyerekeknek készült a könyv, hanem a felnőtteknek, hisz egyrészt monográfiaszerű, másrészt pedig azokat a játékokat, amelyeket már harminc éve nem használatosak, a gyerekek nem tudják elkészíteni. Régen is a szülők készítették ezeket a játékokat, még a legegyszerűbbeket is - vélekedett László, majd Gyöngyi hozzáfűzte, hogy a nyári táborok is alkalmasak volnának arra, hogy az oktatók a gyerekekkel felelevenítsék, elkészítsék a régi játékokat, amiknek kreativitás, kézügyesség-fejlesztő szerepük is van. - Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek megtanulják a kezüket használni, de a régi játékok felelevenítése a családban a szülőkkel, testvérekkel való együttlétet, beszélgetést is jelentik.

- Az is vezérelt bennünket a könyv megírásában, hogy mi vagyunk az utolsó generáció, aki még ismerheti, idősektől átveheti a méltatlanul feledésbe merült játékokat, melyek egyébként teljesen elvesznének. Alapul szolgált Dévay Lajos néhai református esperes írása, amit 1963-ban a Magyar Szó által meghirdetett, a nyelvjárási szokások összegyűjtését szorgalmazó pályázatára írt, sajnos az énekes gyerekjátékokat nem kottázta le, így azok nem maradtak meg. Vannak azonban kották a könyvben az énekes játékokról, mondókákról, stb.
A kutatómunka három évet vett igénybe, és ahogy haladtunk a gyűjtőmunkával, úgy fedeztünk fel újabb és újabb részleteket, magunk se gondoltuk, hogy ilyen terjedelmes lesz a könyv, mely több mint 480 címszót tartalmaz. Ahhoz, hogy írásaink minél hitelesebbek legyenek, és a leírás is, elkészítettük és lefényképeztük a játékokat. Minden fotó természetesen nem kerülhetett be a könyvbe - mondták a szerzők, és Gyöngyi azt is elárulta, hogy szeretné folytatni a gyűjtést, mégpedig a vallási ünnepekhez kötődő népi szokásokkal, mondókákkal.

A közel 250 oldalas könyvben megtalálhatók a különféle terményekből, sárból, csontból készíthető játékok, mint a címadó csoncsikó is, továbbá a papírból készíthetők, az eszközös ügyességi, a labda- és sportjellegű népi, a mozgásos és erőjátékok, csakúgy, mint az ölbéli gyermek játékai, a szellemi és párválasztó játékok, mondókák, kisorolások, kiolvasók és a gyermekhiedelmek gazdagon illusztrálva. A könyvben régi, gyerekekhez fűződő fotók is láthatók az 1800-as évek végétől egészen napjainkig.