|
Beküldte: mezga
|
|
2007. október 03. szerda, 10:00 |
Interjú Gracza Antallal, a bácskossuthfalvi általános iskola
nyugalmazot zenetanárával a Pro Urbe díj nyertesével.
 Gracza Antal nyugalmazott zenepedagógus 1962-től
nyugdíjba vonulásáig, 1994-ig a bácskossuthfalvi általános iskola
zenetanára volt. A szarajevói főiskolán szerzett diplomát. Nagy
hangsúlyt fektetett a kórus működésére, blokkflauta együttese is volt
az iskolának. A helybeli Ady Endre Művelődési Egyesület aktív tagja,
népdalkórust, citerazenekart alakított, vezetett, az egyesület elnöki
tisztségét is betöltötte. Az 1983-84-ben alakult, ma is működő Ifjúsági
Fúvószenekart 1990-ig Sebők Sándor kollégájával együtt vezette, azóta
ezt a mindenki által megbecsült munkát egyedül végzi. Az elmúlt több mint két évtized alatt számos szemlén
vettek részt, több ezüst-, aranydiplomát szereztek, köztársasági
szinten is elsők lettek. A községet is több alkalommal képviselték
külföldön is. Tavaly Gracza tanár úr megkapta a Magyar Kultúra Lovagja
címet, szülőfaluja is elismerésben részesítette, idén pedig a község
legrangosabb díját is átvehette. - A helyi közösségtől már kaptam elismerést, és
nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a község, Topolya város is
észrevette, mi mindent tettem zenepedagógusi pályám folyamán. Bár
megörültem, hogy elismerték a munkámat, de különösen azok miatt örülök,
akikkel együtt dolgoztam az elmúlt évtizedekben.
A Magyar Kultúra Lovagja cím adományozását a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezte közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények
elismerésére. A címet tavaly Budapesten a Magyar Kultúra Napján Ön is
elnyerte. - Amikor a fúvósok jubileumi koncertjét tartottuk az
iskolában, akkor jelentette be Szöllősy Vágó László, hogy javasoltak
erre a díjra. Úgy gondolom, hogy az iskolánk, a tanulóink, helyi
közösségünk, a falunk egy bizonyos fokú elismerése is ez a díj.
Miért tartja fontosnak, hogy egy pedagógus aktív legyen a közéletben?
- A zenei nevelés fő célja, hogy a gyerek tudja
átérezni, megszeretni a zenét. A zenepedagógus feladata, hogy kiálljon
a porondra, és dirigáljon a kórusnak, a zenekarnak, hogy felkészítse a
diákokat a zene befogadására, előadására, de a művelődési életben is
fontos szerepe van. A tanárképző főiskola előtt magyar nyelvű
tanítóképzőt végeztem, és akkor úgy oktattak bennünket, hogy az iskola
a faluban nemcsak oktatási-nevelési, hanem kultúrközpont is. Tehát, aki
kikerült falura, úgy illett dolgoznia, hogy ez a cél megvalósuljon.
Hogy ez így történhetett, hogy aktív lehettem nemcsak az iskolában, de
a művelődési egyesületben is, ez elsősorban a feleségem és a családom
toleranciájának köszönhető, azután az iskolában a kollégáknak, a helyi
közösségben pedig a támogatóknak.
A hivatalos elismerések mellett vannak-e olyan események, amelyekre szívesen emlékezik?
- A tanítványaim előrehaladása örvendeztetett meg
igazán, amikor ők jól szerepeltek, a kórus, a blokkflautacsoport, a
pionír-tűzoltózenekar, a különböző országos elismerések. A citerások jó
szereplése a Durindón, a rádiós felvételezések...
Hogyan alakult a fúvószenekar, amelynek fellépése minden ünnepi rendezvény hangulatát emeli, és mi ma a helyzet?
- A moravicai tűzoltótestület keretében működő
fúvószenekar elöregedésekor jött az ötlet, hogy szervezzük meg az
utánpótlást. A kezdeteknél Sebők Sándor kollégámmal együtt dolgoztunk.
Sokat kellett tanulnunk, a különböző hangszereket megismernünk. A
hangszereket a helyi közösség segítségével vásároltuk. 1984 januárjától
a mai napig működik a zenekar, éppen most generációváltás történik,
nagyon sokan elmennek tanulni, többen külföldre készülnek, olyanok is
vannak, akik a zenei pályát választották, klarinétot, szólóéneket,
dzsessztanszéket. Átszervezés alatt áll a csoport, az iskolában
szeretnénk népszerűsíteni a fúvószenét, hogy tudjunk tíz-húsz tanulót a
régiek helyébe találni, és én ezt már egyedül nem vállalhatom, de
mindenképpen nagyon szeretném, hogy tovább létezzen a faluban a
fúvószenekar.
Szöveg: Herceg Elizabetta (magyar-szo.co.yu)
|
|
