– Elég sokat járok külföldre vadászni, és nagyon sok barátot szereztem a vadászatnak köszönhetően. A múlt évben adódott egy alkalom, és az ismerőseimen keresztül megszerveztünk egy elefántvadászatot. A tavalyi évi gazdasági világválság miatt ez a vadászat négyszer-ötször olcsóbb volt, mint a krízis előtt, és így jutányos áron eljutottunk Zimbabwéba a Viktória-vízesés mellé. Ha utazási irodán keresztül megyünk, akkor 30-40 százalékkal drágább lett volna.

A Viktória-vízesés

– Hányféle vakcinával oltatták be magukat utazás előtt?

– 12 fajta vakcinát kellett volna felvennünk, de Szerbiában nincs olyan intézet, amely ezeket beadná, így csak tetanusszal oltottak be. Viszont a maláriai ellen minden nap szedtem tablettát, és semmilyen gond sem adódott.

A nagy kuduknál csak a bikáknak van ilyen jellegzetes, csavart szarvuk

– Volt-e valamilyen nehézségük a hosszú út alatt?

– Afrikában óriási a korrupció és ezért elég rossz élményünk volt a puskák bevitele miatt, mivel a saját fegyvereinket vittük. A beviteli procedúrára nem tudtunk felkészülni, mert minden útba eső országban mások a törvények, és sok függött attól, hogy kire futottunk rá. Általában a vámosok zsebébe kellett csúsztatni valamennyi pénzt. Két napig utaztunk egy irányba, és közben ezernyi problémánk adódott, de maga a vadászat csodálatos volt.

– Ki segített a vadak felkutatásában?

– Afrikában az öt veszélyes vadra, csak fehér vadász kísértében lehet vadászni. A feketék csak a nyomot követik és rávezetnek a vadra, de a kísérőnek fehér vadásznak kell lennie. A mi csapatunkkal volt egy fekete nyomkövető, egy fehér vadász és egy nemzeti parkőr, vagy ahogyan ők hívják ranger. Ő ügyelt arra, hogy csak az engedélyezett mennyiségű vadat lőhessük ki. Egyébként a kilőhető nagyvadak számát világviszonylatban határozzák meg.

– Hogyan zajlott maga a vadászt?

– Általában 20-30 kilométert autóztunk vizek mellett, és az itatóknál elkezdtük követni az állatok nyomait. Volt, hogy 10-20 kilométert kellett gyalogolnunk 50 Celsius-fok melegben, és mégsem értük utol a vadat. Nagyrészt így történt, de ha az állat az itató 5-10 kilométeres körzetében feküdt le, akkor rajtaütöttünk. A vadászat túlnyomórészt úgy nézett ki, hogy reggeltől estig gyalogoltunk. Mondhatom, hogy abban a hőségben ez elég komoly kondíciót igényelt.

– Milyen állatokra vadásztak?

– Fő célunk az elefánt és a kafferbivaly volt, s mindkettőt sikerült lőnöm. Az elejtett elefánt 65-70 éves bika volt, az egyik agyara úgy 20-25 kilót nyomot, maga az állat pedig kb. 8 tonnát. Kafferbivalyból is sikerült egy nagyon szép, 42 inches, kapitális bikát lőnöm. Ez mellett lőttem kudut, springbok antilopot, páviánt, oryxot, varacskos disznót és még néhány fajta antilopot. Összesen tíz állatot ejtettem el.

A pórul járt pávián

– A lelőtt állatoknak mi lett a sorsuk?

– Az elefántot például a bennszülöttek rögtön megnyúzták, feldarabolták és kirakták száradni a napra. Arra felé a levegő páratartalma nagyon alacsony, így a hús egy nap alatt olyan száraz lesz, mint a kavics és évekig eláll. Náluk a szárítás a fő konzerválási mód. Az elefánt húsát egy-két nap alatt kiszárították és a környező falvakban lakó törzsek hazavitték. Hogy meghálálják a húst, tüzet gyújtottak, doboltak, táncoltak és a varázslójuk bemutatott egy szertartást.

– Haza hoztak valamilyen zsákmányt?

– Magunkkal nem hoztunk semmit, de az elefánt agyara és a többi állat szarva mostanában fog megérkezni. Előtte kikészítették őket, kiállították a megfelelő okmányokat és csak utána küldték el. Mielőtt behoznánk az országba, külön behozatali engedélyt kell kérni, mert az elefánt védett állat. A csontjával nem szabad kereskedni, és csak annyit szabad kilőni, amennyit nemzetközileg engedélyeznek. Nekünk is igazolnunk kell majd, hogy engedéllyel lőttük ki.

– Átéltek valamilyen izgalmas kalandot a vadászat során?

– Az elefántok többször is ránk támadtak, főleg a tehenek. Egyik alkalommal három bika volt együtt, s mi 20 méterre megközelítettük őket. Az egyikük szagot fogott és ránk támadt. Szétcsapta a füleit és nagyokat trombitált, miközben rohant felénk. Fejbe lőttem, de az csak arra volt elég, hogy megtántorítsa. Szerencsére sikerült oldalba lőnöm, mert különben elért volna bennünket. Később mesélték, hogy az elefánt, bivaly és oroszlán vadászatánál gyakoriak a halálos kimenetelű balesetek.

Ilyen kisházakban voltak elszállásolva Kurucék

Az elejtett kafferbivaly is kapitális példány volt

A cikk kommentárai a Magyar Szó.com-on:

Forrás: Magyar Szó