- A névadó Bálint buzgó pap volt Rómában, sok pogányt a keresztény hitre térített. 269-ben fejezték le. ( Marczell Béla közlése alapján)

- Olasz ókeresztény vértanú. Az Érdi-kódex szerint egy pogány fejedelem azt mondta neki: ha vak lányát meggyógyítja, hívő lesz. Bálint püspök imájára meggyógyult a lány, és a fejedelem megtért. (Keresztény nevelés c. könyv)

- E napon két Bálint is ünnepli a neve napját. Életükről azonban keveset tudunk. A legenda szerint az egyikük, a római, imádkozásával meggyógyított egy beteg fiút, mire az szüleivel együtt megtért. Bálintot Claudius császár uralkodása idején, a keresztényüldözés során fejezték le 269-ben. A másik, a terni Bálint püspök, vértanúhalált halt. Ők ketten osztoznak február 14-én, alakjuk keveredik. (Halász Albert: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken)

Szent Bálint ókeresztény vértanúhoz szoktak imádkozni a nyavalyatörés (epilepszia) gyógyulásáért, mert a legenda szerint Szent Vitus és Szent Bálint gyógyították életükben ezt a betegséget; ezért az attribútumuk is betegek (nyomorékok). (A Keresztény Művészet Lexikona)

Szent Valentin emlékére neve napján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek. Valentin kultusza a második századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite miatt második Claudius börtönében sínylődött, s a börtönőr leányának visszaadta látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött:

�A TE VALENTINOD ö - így vált ez az üzenet világszerte ismertté.

A Valentin-napi szokások az ősi pogány templomáldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon.

Magyarországon 1990-ben éledtek fel a nap megünneplésével kapcsolatos szokások és rendezvények. Azóta már a MÉDIA közösségi rangra emelte a Valentin-napot, s (gyorsan) beépült az új ünnepek sorába. Minden valószínűség szerint tovább fog élni, mint a stafétavárás vagy a nők napja, mert ez alkalomból egyedi érzéseket céloztak meg az üzletemberek, mellyel az erre legfogékonyabb közeget befolyásolják.

Bálint-nappal kapcsolatban a néphit gazdag jóslás-és hiedelemanyagot őrzött meg. Általánosan elterjedt hiedelem, miszerint a madarak ezen a napon tartják lakodalmukat, párt választanak. Ha csiripelésük messzire hallatszik, jó idő lesz. Sok helyütt magokat is szórnak nekik, hogy segítsék örömüket. Azokra a területekre, ahonnan a vadgalambok elköltöztek, erre a napra várják visszatértüket. A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése, és a néphit szerint ezen a napon gyümölcsfát is ültettek, akkor gyorsabban megkapaszkodott, hamarabb rügyezett, gazdag termést hozott. �Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban egészen a következő esztendő Bálint-napjáig.ö (Jung Károly: Régiek Kalendáriuma) Muravidéken a fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal.

Rábaközben azt mondják, hogy Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás. Napkelte előtt a szőlőtermesztők megkerülik a szőlőt, megmetszik négy sarkán a tőkéket, hogy a tolvajoktól és a madaraktól megvédjék. Máshol a gazda ugyanezzel a céllal körüljárja háza táját.

Ez a nap a tavasz közeledtét is jelenti, ideje beszerezni a vetőmagot. Néhány időjósló megfigyelés is kapcsolódik e naphoz. Bácsfeketehegyen a hideg időnek a jele, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, s azt mondja: �csücsülj beö, akkor még hidegre kell számítani. Topolyán a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz tojás egész évben. A férfiak meg az esőtől félnek, mert a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés. (Penavin Olga)

forrás: Hét Nap