|
Összefoglaló a leggyakoribb szabálysértésekről (11) |
|
Belföld
|
|
Beküldte: mezga
|
|
2010. február 09. kedd, 11:15 |
Az új közlekedésbiztonsági törvény magyarázata (11.)
Az új törvény legjelentosebb rendelkezéseit már áttekintettük, persze a legnagyobb súlyt azokra a részekre fektettük, amelyek újdonságnak számítanak.
Mai és következo számunkban rövid összefoglalót adunk mindazokról a szabályokról, amelyeket nap mint nap a legtöbbször kell betartanunk, továbbá kiemeljük, hogy mire kell különösen figyelniük és ügyelniük a jármuvek vezetoinek, valamint a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak is. Ismét felsoroljuk azokat a helyzeteket, amelyek leginkább elofordulnak, és amelyeket a rendorség leggyakrabban büntet is. Talán nem fog ártani, ha ezekben az emlékeztetokben olyan szabálysértéseket is felsorolunk, melyek nem számítanak újdonságnak, már a régi törvény rendelkezései is büntetéseket írtak elo elkövetoik számára, ám ennek ellenére mégis igen gyakran elofordulnak, vagy gondatlanságból, vagy azért, mert nem is igazán törodünk velük. Azonban most jobban kell vigyáznunk, mert a legkisebb bírság sem aprópénz. A kevésbé fontos szabályok rendszeres betartásával viszont lassan kezd majd változni az általános közlekedési kultúra is, hogy végül aztán igen magas közlekedésbiztonsági szintre juthassunk, minek eredményeként utainkon egyre kevesebb lesz a baleset, következésképp az áldozatok, a sérülések és halálesetek száma is.
Hogyan állíthatjuk meg jármuvünket az úttesten?
Ha az úttesten megállítjuk a motoros jármuveket, valamint a pótkocsikat (kivéve a mopedokat és az oldalkocsi nélküli motorokat), akkor azokat biztonsági háromszög elhelyezésével szabályos módon meg kell jelölni, lakott településen kívül mindig, lakott településen belül pedig éjjel, illetve rossz látási viszonyok között.
Az a vezeto, aki a jármu meghibásodása, forgalmi baleset vagy egyéb igazolt okból kifolyólag jármuvét az úttesten kénytelen megállítani, köteles mindent megtenni, hogy minél elobb eltávolíthassa jármuvét az úttestrol. Ezenkívül köteles biztosítani, hogy a jármu ne tudjon magától elindulni, ugyanakkor meg kell azt védenie az illetéktelen használattól is.
Ha a jármuvet a vezetonek síneken kellett megállítania és nem tudja onnan eltávolítani, akkor köteles ezt idejében jelezni a sínen haladó jármu vezetojének, és felhívni a figyelmét a veszélyre.
Az a vezeto, aki az autópályán vagy a motoros jármuvek számára fenntartott útvonalon kénytelen jármuvét megállítani, ezt a megállósávban teheti csak meg, és mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy mielobb eltávolítsa jármuvét az úttestrol.
Az úttest lakott településen kívüli szakaszán a vezeto a jármu megállítását, illetve parkolását köteles az úttesten kívül elvégezni, ha erre bármiféle lehetoség nyílik.
Az a vezeto, aki az úttesten hagyja a jármuvet, mielott elhagyná azt, köteles minden megtenni, hogy ne tudjon magától elindulni a jármu, ugyanakkor meg kell védenie az illetéktelen használattól is.
Mindig be kell kapcsolni a vészvillogót (egyszerre a négy irányjelzot) ha az úttesten:
– utasok szállnak be, illetve szállnak ki a megállított jármubol
– ha a közlekedés többi résztvevoit veszélyre akarja figyelmeztetni
– ha az úttesten feltorlódott várakozó jármuoszlopban o az utolsó (lakott településen kívül), kivéve ha a jármuoszlop a forgalmi jelek rendelkezéseinek, illetve a közlekedési szabályok betartásának következménye
– ha hátramenetben közlekedik
– ha megállítja jármuvét az úttesten, kivéve ha a kijelölt parkolóhelyen parkol, illetve ha a forgalmi jel utasítása vagy a közlekedés szabályai szerint jár el.
Parkolás, megállás
A vezeto nem állíthatja meg jármuvét és nem parkolhat a következo helyeken:
– alagútban, aluljárókban, hidakon, felüljárókon
– bukkanók teteje elott, illetve olyan kanyarokban, amelyekben az úttest nem eléggé belátható, illetve nem tudnak mellette biztonságosan elhaladni
– gyalogos-átkelohelyen, a kerékpárút úttestet keresztezo szakaszán, valamint ezektol számított öt méteres távolságon belül
– vasúti átkelohelyeken, villamos síneken, valamint ezektol öt méternél kisebb távolságban, de a vasúti sínek és a villamos nyomvonalának közelségében sem, ha ezzel bármilyen módon is zavarná a síneken közlekedo jármuvet
– útkeresztezodésekben, valamint a keresztutak úttestének nyomvonalától számított ötméteres távolságon belül
– az úttesten olyan helyeken, ahol a jármuvétol számítva három métertol kisebb szabad úttestsáv maradna a záróvonalig, az úttest túlsó széléig, vagy az úttesten lévo valamilyen akadályig
– olyan helyeken, ahol eltakarná a közlekedési jelzotáblát, jelzéseket
– kerékpárúton, illetve a kerékpárosok részére kijelölt sávon
– a tömegközlekedési jármuvek megállóhelyein, valamint tizenöt métertol kisebb távolságban az ezeket a megállókat jelzo, az úttestre festett jelzésektol
– azokon az úttesteken, amelyeken az úttestsávok egymástól fizikailag is el vannak választva, kivéve ha külön forgalmi jel ezt engedélyezi
– a vízvezeték-hálózat csatlakozási pontjai felett, a szennyvízcsatornák lejáratai és a kommunális infrastruktúra egyéb lejáratai, fedelei felett
– olyan helyen, amelyeken ezzel másik jármu parkolását megakadályozná, illetve a már a parkolóhelyen lévo jármu számára lehetetlenné tenné a parkolóhely elhagyását
– gyalogjárdán, kivéve ha ezt felállított forgalmi jel engedélyezi, illetve szabályozza, de csak úgy, hogy a leparkolt jármu mellett a járdán legalább 1,6 méternyi széles szabad járdafelületnek kell maradnia a gyalogosok számára, és ez a szabad átjáró nem lehet az úttest feloli oldalon
– gyalogossávon, illetve a járda azon részein, melyek a rokkantak közlekedésére szolgálnak
– tereken, gyalogos övezetben, (korzók) és tuzvédelmi utakon
– tömbházak bekötoútjain, a tömbházakban lévo autós átjárókban, valamint az egyes épülettömbök közötti átjárókban
– azokon az utcai parkolóhelyeken kívüli útszakaszokon, melyek az egyes parkolókat kötik össze, illetve a tömbházakat kapcsolják más útszakaszokhoz
– kocsibejáratokban, a házak, lakások, udvarok és garázsok autós bejárataiban
– az úttest forgalmába való bekapcsolódást, illetve kijutást szolgáló forgalmi sávokon, a megállósávokban, a tömegközlekedési jármuvek részére kijelölt forgalmi sávokban, valamint a villamosok pályáján
– azokon a parkolóhelyeken, melyeket vagy kiegészíto forgalmi jellel, vagy az úttestre festett jelekkel a rokkantak jármuveinek parkolására jelöltek ki
– azokon a parkolóhelyeken, melyeket vagy kiegészíto forgalmi jellel, vagy az úttestre festett jelekkel bizonyos, meghatározott jármuvek parkolására jelöltek ki
– azokon a felületeken, amelyeken forgalmi jel tiltja a jármuvek közlekedését
– tilos és büntetendo úgy parkolni, hogy a jármu két parkolóhelyet is elfoglaljon.
Ha baleset történik
Kisebb baleseteknél, amelyekben senki nem sérült meg, és az anyagi kár sem túl nagy, a legjobb ajánlat az lenne, hogy a részvevok beszéljék meg és tisztázzák egymás között a történteket, persze minél elobb, hogy ne legyen fennakadás a közlekedésben, majd töltsék ki és írják alá az Európai jelentést (Evropski izveštaj). Ennek a megbeszéléses formának több elonye is van:
– nem kell kihívni a rendorséget, a baleset résztvevoi gyorsabban folytathatják útjukat
– a rendorség így nem indít eljárást a baleset eloidézoje ellen, ami pénzbírsággal, esetleg elzárással és büntetopontokkal is járhatna
– a biztosító gyorsan, mintegy két héten belül kifizeti a kárt, de ha a rendorség végzi a helyszínelést, akkor akár több hónap is szükséges az ügy lezárásához.
Miután mindkét vezeto aláírta a jelentést, a jármuveket el kell az úttestrol távolítani.
Az Európai jelentést a biztosítóknál már be lehet szerezni, ki-ki saját biztosítójánál érdeklodhet efelol. A kitöltött és mindkét fél részérol aláírt jelentést ugyanott, a biztosítótársaságoknak kell leadni.
Fontos megjegyezni,hogy amennyiben a résztvevok nem tudnak a helyszínen megállapodni és nem töltik ki a jelentést, hanem egyikük rendori helyszínelést kér, akkor a baleset mindegyik résztvevoje köteles a helyszínen maradni és bevárni a rendorséget. Aki elhagyja ahelyszínt, súlyos szabálysértést követ el. A rendorség érkezéséig tilos alkoholos italt fogyasztani!, és persze nem szabad a jármuveket elmozdítani eredeti helyzetükbol.
Súlyosabb baleseteknél, amelyeknek van sérültje, vagy haláleset történt, illetve ha nagyobb anyagi kár keletkezett, a baleset résztvevoje köteles:
– mindenkit figyelmeztetni, aki a helyszín közelében tartózkodik, hogy hagyja el az úttestet, megelozve ezáltal egy újabb esetleges balesetet, továbbá így megakadályozható az úttesten található nyomok tönkretétele, amelyek fontosak a helyszínelok számára
– értesíteni a rendorséget, a helyszínen maradni a járor megérkezéséig, valamint a helyszínelés befejezéséig
– tudásához, lehetoségeihez és képességeihez mérten arányosan segítenie kell a sérülteknek, illetve azokat elsosegélyben kell részesítenie
– minden óvóintézkedést meg kell tennie, ami csak módjában áll, hogy megakadályozza az esetleges további káros következmények és sérülések keletkezését, illetve a már fennállók súlyosbodását
– ha a baleset helyszínén nincs jelen a balesetben résztvevo másik jármu tulajdonosa, illetve vezetoje, akkor a jelenlévo vezeto köteles annak meghagyni adatait (név és cím)
– a helyszínt csak akkor hagyhatja el a baleset részvevoje, ha megsérült és orvosi ellátásra van szüksége, illetve ha nincs másvalaki, aki a más sérülteket elszállítaná a legközelebbi egészségügyi intézménybe. Ilyen esetben köteles azonnal, amint erre módja van, visszatérni a baleset helyszínére
– a helyszínelés befejeztével a jármu tulajdonosa, illetve vezetoje köteles a jármuvet, valamint az úttesten szétszóródott rakományt, különféle dolgokat és tárgyakat az úttestrol haladéktalanul eltávolítani.
Elozés
A vezeto nem kezdheti meg az elozést:
– ha az elotte ugyanabban a forgalmi sávban haladó jármu már jelezte, hogy elozésbe kezd
– ha az elotte haladó jármu kijelölt gyalogos-átkelohelyhez közeledik, illetve azon halad át
– ha az elotte haladó jármu megállt, vagy megállni készül, hogy átengedje a gyalogosokat a kijelölt gyalogos-átkelohelyen
– az úttest vasúti-, illetve villamossíneken áthaladó szakaszán
– a lassú jármuvek haladására szolgáló forgalmi sávban
– jobbról elozni igen súlyos szabálysértés, kivéve ha az elozendo jármu már olyan helyzetet vett fel és olyan jelzést ad, amely félreérthetetlenül és egyértelmuen azt jelenti, hogy balra fog fordulni
– súlyos szabálysértés jobbról elozni az úttest közepén közlekedo villamost
– ha akadályozná, illetve veszélyeztetné a szemközti irányból érkezo jármuveket
– ha az elozés befejeztével nem tudna biztonságosan visszatérni abba a forgalmi sávba, melyben az elozés megkezdéséig haladt
– bukkanó elején, magán a bukkanón, beláthatatlan kanyarban, vagy közvetlenül elotte
– alagútban, kivéve ha legalább két forgalmi sávban halad az azonos irányú forgalom
– ahol ezt forgalmi jel tiltja
– ha az elozéssel át kellene lépnie a záróvonalon, belépve ezzel a szemközti forgalom számára fenntartott forgalmi sávba
– közvetlenül útkeresztezodés elott, illetve az útkeresztezodésben, kivéve ha az körforgalmú
Különösen büntetendo és tilos:
– jármuoszlop elozése
– elozés megkezdése, amikor már az elozést megkezdte a mögöttünk haladó jármu
– megállósávban elozni
– kísérettel közlekedo jármuvek jármuoszlopát elozni.
Az elozni szándékozó jármu vezetoje köteles jármuvét az elozendo jármutol megfelelo távolságban tartani, olyan módon, hogy azt a közlekedésében ne zavarja vagy akadályozza, ugyanakkor a forgalom többi résztvevojét sem akadályozhatja vagy veszélyeztetheti.
Teherszállítás
A jármuveken szállított különféle rakományt úgy kell elhelyezni és biztosítani, hogy az szállítás közben ugyanabban a helyzetben maradjon, ahogyan az elhelyezték, valamint hogy:
– ne csökkentse a jármu stabilitását, ne nehezítse meg annak irányíthatóságát, ne legyen hatással a jármu részeinek és muszereinek muködésére és használatára
– ne zavarja a vezeto kilátását a jármubol
– ne takarja el a lámpákat, az irányjelzoket, a rendszámtáblát, illetve bármilyen más, eloírt jelzést a jármuvön
– ne szennyezze a környezetet.
A jármure felrakott rakomány elöl legfeljebb egy méterrel lóghat ki. A jármu leghátsó pontját is meghaladó, tehát a hátulról lelógó rakományt meg kell jelölni. Teherszállító jármuveknél és pótkocsik esetében erre külön tábla van eloírva, a többi jármunél piros szövetdarabbal kell megjelölni, csökkentett látási viszonyok között és éjjel pedig piros fényvisszavero anyaggal, illetve piros lámpával. Szóródó rakományt csak letakart állapotban engedélyezett szállítani, ez alól a traktor pótkocsija az egyedüli kivétel.
Forrás: Magyar Szó
|
|
