Az LCD-TV esetében csupán a képernyo nagysága, felbontása, illetve az, hogy hány képkockát jelenít meg másodpercenként, nem biztos, hogy elegendo információ. A további funkciók, melyekkel a TV rendelkezik, hasonlóan fontosak lehetnek. Ezek közé tartozik például a digitális adások vételének lehetosége.

Múlt héten, amikor a HD-rezolúcióval foglalkoztunk, említettük azt is, hogy az LCD-kijelzonek van úgynevezett látószöge. Ez azt takarja, hogy a tévé képe minimális torzulással milyen szögbol nézheto. Az LCD-technológia hátránya a polarizált fény, minek következtében ha nem pontosan szembol nézzük a képet, akkor nem ugyanazzal a fényerovel látjuk azt, sot a színek is torzulnak. Sok esetben ha oldalról nézünk egy-egy adást, egészen más színeket látunk a képen, egy-egy szín akár teljesen eltunhet vagy invertálódhat. A korszeru készülékeknél ez a probléma már jórészt ki van küszöbölve, azonban figyeljünk arra, hogy a látószög minél nagyobb legyen, vásárlás elott kapcsoltassuk be a készüléket és nézzük meg különbözo szögbol a képet (alulról, felülrol, oldalról). Vigyázzunk, az eladók is ismerik a látószögbol adódó problémákat, ezért amikor mutatják a készüléket, szándékosan a készülék elé állítanak bennünket és így mutatják meg a jó képet, mely már otthon egy oldalsó fotelbol nézhetetlen lehet! Ugyanígy legtöbbször nem is tudjuk mi az a PIP, POP stb. Íme a rövid magyarázat:

*      PIP: Picture in Picture, kép a képben funkció, miközben egy adást nézünk, valamely sarokban kicsiben egy másik adás képe is látható.

*      PAP: Picture and Picture, egymás mellett két kép, egyforma méretben.

*      PAT: Picture and Text, bal oldalon a tévé adását látjuk, jobbról pedig a teletextet olvashatjuk.

*      POP: Picture out of Picture, ugyanaz, mint a PIP, azzal az eltéréssel, hogy a kis kép nem takarja le a nagyot, hanem a nagyobb is valamelyest összemegy, hogy elférjen mellette a kicsi (nincs kitakart rész).

Ezen több kép egyideju nézését lehetové tevo rövidítések esetében a legtöbbször nem két tévéadásra értik ezt, hanem a tévé két különbözo bemenetére, például a számítógép vagy a játékkonzol mellett lehet tévéadást is nézni, és fordítva. Ha két csatorna adását szeretnénk egyidejuleg nézni, akkor olyan változatot keressünk, amelybe két hangoló egység, úgynevezett tuner van beépítve – a legtöbb készülék egy tunerrel rendelkezik.

De ha már a tunernél tartunk, érdemes odafigyelni arra, hogy a készülék képes legyen fogni az új, digitális adásokat, vagyis kompatibilis legyen a DVB-T szabvánnyal. Magyarországon már foghatók a digitális adások, és hazánkban is van már próbaüzemu adó. Várható, hogy hamarosan minálunk is elkezdodik az átállás, ugyanis a környezo EU-s országok meg fogják ezt követelni. A DVB-T mellékesen egy MPG2-ben (esetleg H.264-ben, de ezt még nem használják) kódolt adást, és vele párhuzamosan MPEG3-ban kódolt hangot biztosít. Akár a digitális szatellitvevok esetében (lényegében a rendszer ugyanaz, csak földi viszonylatokban), lehetoség van több hangcsatorna, feliratok biztosítására különbözo nyelven, EPG-re (elektronikus musorfüzet), teletextre, illetve különbözo minoségu adásokra (akár HD-minoségben is muködhet a csatorna). A digitális adás elonye, hogy nem fordulhat elo szellemkép, képtorzulás zavarás miatt, gyenge jel esetén havas kép, ha van képünk, akkor azt teljes minoségben nézhetjük, a másik véglet, hogy nincs képünk – nincs átmenet. Természetesen a digitális kép mellé a tükörsima szót szokták párosítani, azonban sok minden függ az aktuálisan használt kódolástól is. Sok esetben a gyors mozgásnál érzékelheto egy-egy pillanatra a kép kockásodása, habár ennek kiküszöbölése érdekében egy-egy sportesemény idejére a szolgáltatók módosítják a kódolást, hogy ez ne legyen zavaró.

Akik közel laknak a magyar határhoz (körülbelül Becse vonaláig), probléma nélkül foghatják a magyarországi digitális adásokat. Jelenleg hét adás fogható digitálisan: RTL Klub, TV2, Duna II Autonómia, és teszt jelleggel az Euronews klasszikus felbontásban ; illetve HD minoségben az m1, az m2 és a Duna TV. Továbbá van két fizetos csatorna is: az ATV és a Hír TV. A megfelelo digitális vevokészülék mellett szükségünk lesz széles sávú tetoantennára, illetve egy ehhez párosuló széles sávú erosítore. Azok, akik a magyarországi adásokat nézik, legtöbbször már megfelelo felszereléssel rendelkeznek a digitális adások vételéhez is, csupán a digitális vevokészülék hiányzik. Természetesen ha valaki nem szeretne új tévét vásárolni, akkor beszerezhet egy DVB-T vételére alkalmas SetTopBoxot (olyan, mint a szatellit receiver, csak a DVB-T szabványra gyártják), mely a tévé elé kötve biztosítja az analóg tévék számára a digitális adások vételét, azonban ilyen esetben sokszor csak a klasszikus tévéfelbontásra van lehetoségünk, le kell mondanunk a HD minoségrol. Akik új tévét vásárolnak, mindenképpen ellenorizzék, hogy alkalmas-e a készülék a DVB-T vételére, ugyanis a régi csak analóg, illetve a kombinált analóg és digitális készülékek között az árkülönbség igen alacsony (legtöbbször 1-2 ezer dinár ugyanaz a modell esetében). Az analóg adások vételére ugyanis 2015 után nem lesz lehetoség.