|
Egyéb hírek
|
|
Beküldte: mezga
|
|
2010. január 14. csütörtök, 12:10 |
Nálunk is termeszthető a kivi, pedig melegebb tájak növénye volt 15-20 évvel ezelőttig
A növények és a klímaváltozás
A koppenhágai klímakonferencia kapcsán ismét többet beszélnek az éghajlatváltozás következményeirol. És bár a világtalálkozón kevés úgymond kézzel fogható eredmény, a kedvezotlen idojárási változásokat megakadályozó határozat született, mégis tudomásul kell venni, hogy máris vannak visszafordíthatatlan tünetek, ezeket a növények is „észre” veszik, és – ellentétben az emberekkel, emberiséggel – a növényvilág, akárcsak az állatvilág megpróbál ezekhez alkalmazkodni, megváltozni... Hogy melyek ezek, arról – a teljesség igénye nélkül (persze lehetetlen lenne mindet számba venni) megpróbálunk rámutatni néhányra.
Egyöntetuen megállapítható, hogy egyes növények a klímaváltozásból hasznot húznak, míg mások nem érzik jól magukat.
Korai virágzás, korai érés
Minden kertésznek feltunik, hogy sok növény az adott területen a szokásosnál egyre korábban virágzik. Kevésbé köztudott, hogy a virágzási idoszak és a levelek elszínezodésének megfigyelése külön tudomány, ez a fenológia, magyarul jelenségtan.
A meteorológiai intézetek megfigyeloközpontjai évtizedek óta gyujtik az élovilág életmegnyilvánulásainak idoszakos változásait (szaknyelven: periodikus változásait) és az ezzel kapcsolatos adatokat.
Ezeket felhasználja pl. a polleninformációs szolgálat (az allergiásoknak van hasznukra, nálunk még kevés adat hozzáférheto, bár 6 állomáson mérik Vajdaságban) és az agrártanácsadói szolgálat (nálunk még ez is csak alakulóban van).
Egész Európában megfigyelheto a korai tavaszodás. A növények erre a vegetációs idoszak korábbi indulásával válaszolnak (avagy alkalmazkodnak). Ez foként az elmúlt 20 évben tapasztalható, az enyhe téli homérsékletek miatt. Például a kertben megfigyelheto, mint az idén is, már decemberre kibújt, sot kezdett virágozni a hóvirág, megmutatkoztt a krókusz elso levele, vagy a gyümölcsfáknál a korai rügyezés, és ugyanez van a barkafaként ismert fuzfáknál.
A klímaváltozás, avagy változóban a természet
A klímaváltozás nem valamikor fog megtörténni, hanem már rég elkezdodött, és tartani fog mindaddig, amíg elsosorban a fejlett világ nem fog ezen változtatni. Nem kell messzire menünk a bizonyítékért, mert tapasztaljuk ezt nap mint nap, azáltal, hogy a szokásosnál enyhébb a tél, kevesebb a csapadék, decemberben villámlik és menydörgést hallunk karácsonykor (mint 2009-ben), vagy a kertben korábban kezdodik a tavasz, korábban érik be a gyümölcs vagy nyílnak a virágok... És hogy a világ politikusai mindezt miért nem látják: nyilván a sok pénztol és a lobbizóktól, nem látnak ki a természetbe.
A biológusok, kertészek, általában a növénytermesztok évek óta figyelik pl. Közép-Európa növényvilágának változásait. Azt a következtetést vonták le, hogy egyre inkább terjednek a melegkedvelo fajok, míg azok a növények, amelyek a hideget kedvelik, egyre ritkábbak. Például nálunk is termesztheto a kivi, ami melegebb tájak növénye volt 15-20 évvel ezelottig.
Egy merész számítás szerint Közép-Európában 2080-ig minden ötödik növényfaj elveszítheti a ma uralt területeinek egy részét. Ez azt jelenti, hogy kiszorítja onnan egy melegkedvelobb faj.
Neofiták, újonnan honos növények
Egyre több távoli országból származó növény – egy kis szarkazmussal fogalmazva – vetheti meg nálunk a lábát, vagyis a gyökerét, mert a klímaváltozás, az idojárás melegebbre fordulása és a száraz, aszályos idoszak kedvez nekik.
A biológusok egyre több szaknyelven fogalmazva neofitát, vagyis újonnan honos növényt találnak ott, ahol eddig nem termett. Olyan fajokról van szó, amelyek eredetileg nem honosak pl. nálunk, vagyis egy-egy vidéken, de most már szabadon nonek, sot egyesek nagyon elterjednek az oshonosok kárára. A neofitákat az emberek vagy akaratlanul hurcolják be, vagy pedig szándékosan telepítik. Közöttük sok a kerti termesztésre alkalmas növény. Újdonságnak számít a kertben, majd aztán csereberével elterjed a hobbikertészetekben, háztáji kertekben. Ez ellen nincs is semmi kivetnivaló, és dicséretes az emberek találékonysága, miközben nem is tudják, hogy közük van a klímaváltozáshoz. Csak akkor lehet veszélyes az új növények meghonosodás, ha azok az új környezetben károsak, mint pl. a nagyon agresszíven terjedo parlagfu, amely elnyom minden más haszonnövényt. Tehát fel kell készülni az „új” növények elleni védekezésre is.
Forrás: Magyar Szó
|
|
