|
Az erek védelmében - A visszér |
|
Életmód
|
|
Beküldte: mezga
|
|
2009. augusztus 13. csütörtök, 07:09 |
A visszeresség a leggyakoribb vénás keringési zavar, amely részben civilizációs ártalomként jelentkezik. A visszértágulat egészen fiatal korban kezdodhet: már a 20 év alattiak 15-20%-ánál megfigyelhetoek a tünetek.
Az életkor elorehaladtával a visszeresség gyakoribbá válik, az 50 év felettieknek már több mint 60%-a szenved vénás keringési zavarokban. Megfelelo kezelés nélkül a beteg állapota romlik, a kezdetben jelentéktelen panaszok egyre fokozódnak, súlyos, esetleg életveszélyes szövodmények alakulnak ki.
A visszeresség a felületes vénák kóros tágulatát jelenti. A vénákban a vér egyirányú, tehát a szív felé történo áramlását a billentyuk biztosítják. Ha a billentyuk nem zárnak tökéletesen, a vér visszafelé áramlik a gyujtoerekben, ami az érfal kóros kitágulásához, a vér pangásához vezet. Ezt az állapotot nevezzük visszérbetegségnek.
Vannak örökletes tényezok, amelyek hajlamosítanak a visszerességre. Fontos tényezo a terhesség is: részben a hormonális elváltozások, részben a terhes méh nyomása miatt gyakori a terhességi visszér, ami azonban a szülés után visszafejlodhet. Az életmód dönto mértékben befolyásolja a betegség kialakulását. Ha tartósan ülünk vagy állunk, nincs lehetoség az alsó végtagi vénák kiürülésére, hiszen a vénák kiürülését a muködo izmok „pumpa” funkciója biztosítja – így azok tovább tágulnak, a visszeresség fokozódik. Melegben a vénás pangás fokozódik és a tágult erek gyulladáskészsége is nagyobb lesz. Ezért fáj a visszeres láb nyáron, és ugyancsak ezzel magyarázható a meleg fürdok kedvezotlen hatása.
Figyeljünk a kezdeti tünetekre!
A visszeres lábpanaszok – foleg kezdetben – nem járnak különösebb fájdalommal. A betegek általában megmagyarázhatatlan, kellemetlen érzésrol, „nehéz” lábról és éjszakai lábikragörcsrol tesznek említést. A bokatáji, illetve alszárödéma foleg tartós ülés, állás hatására jellemzoen a délutáni, esti órákra alakul ki. Nagyon fontos, hogy amikor valaki ezeket a tüneteket észleli, illetve felületes vénatágulatot lát az alsó végtagján, azonnal forduljon háziorvosához. A kezdeti állapotot célszeru orvosi vizsgálattal rögzíteni, és így lehet eldönteni, hogy milyen módszerrel lehet a betegséget egyensúlyban tartani.
A visszérbetegség szövodményei
A visszérgyulladás jól látható, körülírt piros elszínezodéssel jár, és kemény, meleg, fájdalmas kötegként tapintható. Ezt észlelve feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A különbözo borjelenségek, pl. a bokaízület felett, a lábszáron megjeleno barnás elszínezodés már az elorehaladottabb károsodás jele. Legsúlyosabb stádium a vénás fekély vagy lábszárfekély, amely rendkívül nehezen kezelheto. Általában véve elmondhatjuk, hogy magát a visszerességet kell úgy kezelni, hogy a szövodmények ne alakulhassanak ki.
Mit tegyünk?
Amit ma megtehet... A még ki nem alakult visszerességet rendszeres mozgással tudjuk legjobban megelozni. Különösen fontos ez, ha valaki hajlamos visszér kialakulására, tehát a családjában halmozottan fordul elo. Vannak olyan tornagyakorlatok, melyekkel célzottan javíthatjuk a vénás visszaáramlást. A „vénás torna” a már kialakult visszereket is kedvezoen befolyásolja. Tartós ülés – pl. hosszú utazás vagy értekezlet – során a lábfej, lábujjak mozgatásával elosegíthetjük az izompumpa muködését, a vénák kiürülését. A megfeleloen megválasztott, úgynevezett „kompressziós” eszközöknek (rugalmas pólya, fásli) mind a megelozésben, mind a kezelésben nagy szerepük van. A lábfej, lábszár égo, feszülo érzését gyorsan enyhíthetjük a megfelelo visszérkenocs alkalmazásával. Meleg vizes kádfürdo helyett célszerubb a zuhanyozás. A láb esti hideg vizes zuhanyoztatása sokat segít az éjszakai lábpanaszok megelozésében.
Forrás: Magyar Szó
|
