|
Mit nyújt a telefondróton érkező tévéműsor? IPTV minálunk |
|
Multimédia
|
|
Beküldte: mezga
|
|
2009. július 18. szombat, 13:37 |
Hazánkban már fél éve muködteti a Telekom az IPTV szolgáltatását, mely nem csak a legnagyobb városokban érheto el. A reklámok csak dicsérik a szolgáltatást, mi azonban kíváncsiak voltunk a valós helyzetre.
Amikor Szerbiában valaki igényli az IPTV-t, legyen felkészülve, hogy akár hónapokig várni fog arra, hogy aktiválják a szolgáltatást. Ennek a hosszú várakozási idonek elsosorban az az oka, hogy a telefonvezeték minosége sokszor nem engedi meg, hogy akár tíz megabites letöltési sávszélességgel muködjön az ADSL telefonvonal (az IPTV 2-10 megabites sávszélességet igényel), másodsorban pedig azért, mert az egyes ADSL elosztóközpontok nincsenek megfeleloen felszerelve, számukra sincs biztosítva a szükséges kapacitás. A Telekom csak akkor oldja meg e problémát, amikor már elegendo új felhasználó van az adott környéken. Akik szerencsések, azok már élvezhetik a digitális tévé minoségét, de vajon mit nyújt a Telekom a havi 590 dináros árért (ha nem fizetünk extra csomagokat és szolgáltatásokat).
A felszerelés – amit kapunk – egy ADSL router (ha még nem rendelkezünk ilyennel), illetve egy Visionary Solutions AmiNET125 típusú hálózati h.264/MPEG-2 dekóder – más néven Set Top Box. A router már megfeleloen beállítva érkezik, meghatározott (általában a második LAN) portjára kell a dekódert kötnünk, és a leírtak segítségével aktiválnunk kell a szolgáltatást. A router minoségével nincs probléma (a legutóbbi típusoknál), csupán annak lehetnek kellemetlenségei, aki internetet is használ, ugyanis a felhasználó nem kapja meg hivatalosan a részletes beállításhoz szükséges jelszót – de ezt internetes fórumokon mindegyik típushoz megtaláljuk. A Set Top Box azonban kissé meglepett bennünket. A kis tízszer tízes kütyü már néhány perc használat után eléri a nem éppen alacsony homérsékletet, szinte tojást süthetünk rajta. Mivel nincs ventilátor benne, hangtalanul muködik. De még jobban meglepodtünk, amikor a csatlakozási lehetoségeket vettük szemügyre. Ugyanis a szerkezet csakis analóg úton csatlakoztatható tévére, vagy antennakábelen, vagy a SCART-on keresztül. Digitális kimenet csak a hangra létezik (SP/DIF, melyen akár 5.1-es hang is érkezhet – elméletileg). Ezenkívül van egy USB csatlakozó, melynek a jelentoségét nem tudtuk megfejteni, ugyanis semmi sem utal annak használhatóságára – esetleg a készülék szolgáltató általi programozásánál lehet értelme. Egyszóval, a HDMI-t felejtsük el! Ebbol következik az is, hogy a legjobb képminoség melyet az IPTV-n kaphatunk, a DVD minoségének felel meg (720 × 576 pixel), és esélyünk sincs kihasználni az új LCD tévénk valódi képességeit. Egy telefonvonalra legfeljebb egy Set Top Boxot kapcsolhatunk (tehát legfeljebb egy tévét), mivel a szerbiai ADSL vonalak nem képesek több egységhez biztosítani a sávszélességet.
A rendszer üzemeltetése egyáltalán nem ördöngösség. A távirányító segítségével minden funkciót a képernyon keresztül állítunk be, mint bármely korszerubb eszköznél, csupán a reakció gyorsaságával van némi probléma, ugyanis minden egyes menüpont, csatornaváltás kicsit nehézkesen történik. Ez ugyan nem meglepo, ugyanis az IPTV technológiának pont ez a legproblematikusabb része – végülis semmi sem lokálisan, hanem a központi szerveren hajthatunk végre, tehát elküldjük a parancsot a szerverig, az pedig visszaküldi a végeredményt. Akik nem türelmetlenek, azok viszont gyorsan megszokják, hogy a gomb lenyomása után pillanatnyi szünet következik, és csak utána lehet a következo gombot lenyomni. A kép minoségére sem panaszkodhatunk, a klasszikus tévé felbontásában érkezo kép éles, nincs szakadozás, a színek tiszták és erosek. Nincsenek hibák a képben. A legtöbben úgy ítélik meg, hogy a klasszikus koaxiális kábelen érkezo képhez képest sokkal jobb, habár ez a helytol, illetve a tévé beállításától függ. Egyetlen hiányosság, hogy egyetlenegy csatornát sem lehet nagyobb felbontásban nézni. A feliratok azonban már nem ilyen tökéletesek. Nem szabad elhinnünk a reklámszlogent, hogy mindent szerbül feliratozva kapunk! Sok csatornán hiányos a felirat, vagy egyáltalán nincs, amire hiába panaszkodunk utólag, a szerzodést már megkötöttük. A hang minosége hibátlan (sztereó), azonban nincs lehetoségünk válogatni különbözo hangcsatornák között, csak angolul vagy szerbül érkezik a hang, az adott csatornától függoen. Nincs semmilyen lehetoségünk magyar nyelven hallgatni az egyes csatornákat, holott a technológia ezt megengedné. Az elektronikus musorfüzet is muködoképes, habár egyes csatornák sok esetben pontatlanul közlik azt – ez az adott csatorna bune.
A kapcsolódó szolgáltatások muködnek, lehetoség van arra, hogy tároljunk egy-egy musort, és 72 órán belül akár többször is bármikor utólag megnézhetjük. Video On Deamand (VOD) funkció, vagyis filmkölcsönzo is muködik. Már csaknem 400 film áll rendelkezésünkre, amikor és ahogy csak akarjuk. A film kikölcsönzése abból áll, hogy a távirányítónk segítségével kiválasztjuk a kívánt filmet, majd annak kölcsönzési értékét hozzáírják a számlánkhoz (50–500 dinárba kerül egy film kölcsönzése), és az elkövetkezo 24 órában annyiszor nézzük meg a filmet, ahányszor akarjuk. A filmkölcsönzoben sajnos nincsenek meg a legújabb mozifilmek, azonban mindenki találhat számára megfelelot. Minden filmhez – kölcsönzés nélkül is – elolvasható annak rövid tartalma, megtekintheto a DVD-doboz borítója, sot egy rövid elozetes is megtekintheto (ez az elozetes azonban képes szakadozni; érdekes, hogy sehol máshol nem találtunk ilyen jelenséget).
Összegezve: van még mit javítani a szolgáltatáson, azonban induló szolgáltatásként megfelelo a minosége, azonban eléggé zavart bennünket, hogy nem hagytak fejlesztési lehetoséget a HD minoségu tartalmak átvitelére.
Muködési elv
Utánajártunk annak, hogyan oldották meg a rendszer muködtetését. Maga a Set Top Boxot gyártó cég biztosítja a szerver rendszerhez szükséges megoldásait is, mégpedig egy pofonegyszeru elven. A Set Top Boxokba semmi más nincs beépítve, csupán a megfelelo dekódoló chip (MPEG-2 vagy H.264 – a Telekom valószínuleg ezen utóbbit használja, mivel alacsonyabb a sávszélességi igénye), illetve egy HTML odalakat dekódoló és megjeleníto program (létezik néhány nem standard HTML parancs is a gyártó specifikációjával). A szerver oldalon tehát csupán megfelelo streaming szerverekre van szükség (melyek megvásárolhatók az adott cégtol), illetve weboldalakat kell létrehoznunk a vezérléshez és az információk közléséhez. Ezek a weboldalak dolgozzák fel az összes távirányító parancsot, és a felhasználót elküldik a kívánt streaming szerverhez. Az egésznek az érdekessége, hogy Linux alapú rendszerrol, illetve több más nyílt forráskódú szoftver használatáról beszélünk.
Ezzel a technikával elvileg még sok más funkciót megvalósíthatnának, például az egyes csatornákról screanshotok is érkezhetnének, hogy egy képernyon egyszerre akár több csatorna aktuális programját lássuk, vagy bekérhessünk egy sarokba egy másik csatornát aktuális musornak. Azonban ezen funkciók nincsenek kifejlesztve, sot a modern HTML alapú rendszerek több más lehetosége sincs kihasználva, mint amilyen a többnyelvuség. Remélhetoleg a Telekom e téren is hamarosan fejleszt.
Szerkesztoi módosítás:
Azt a pozitív tényt sem hallgathatjuk el, hogy a Telekom olyan musorok sugárzását is biztosítja az IPTV rendszerén, melyek más úton csak igen korlátozva érhetok el. Ilyen például a belgrádi diákolimpia (univerzijada), mely két 24 órás csatornát is kapott az IPTV hálózaton sok elo közvetítéssel. Azt azonban nem tudja senki, hogy milyen aktuális események fognak még hasonló dedikált csatornát kapni, csak remélni tudjuk, hogy az e hónapban Újvidéken megrendezésre kerülo ifjúsági atlétika EB is hasonló dedikált csatornát kaphat.
Forrás: Magyar Szó
|
|
