|
JÓ TUDNI - A zöldbab termesztése |
|
Egyéb hírek
|
|
Beküldte: mezga
|
|
2009. június 17. szerda, 10:35 |
A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a bokorbabot, egészen július közepéig. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. A betakarítás a vetéstol számított 8-10 hét múlva kezdodhet el
A zöldbab (nevezzük most már így, noha esetleg sárga a hüvelye) a közömbös vagy lúgos kémhatású talajokat kedveli. A szárazságot nehezen viseli el, ezért ajánlatos rendszeresen öntözni, különösen a hüvelyképzodés idoszakában. A karósbab kifejezetten a huvösebb, párásabb területek növénye. A tápanyagok iránt meglehetosen érzékeny, jóllehet a gyökerein nitrogéngyujto baktériumok élnek, mégsem nélkülözheti a nitrogéntrágyázást. Istállótrágyázás után viszont csak a második évben vessük.
A bab melegigényes növény, amelynek a csiranövénye nagyon érzékeny a fagyokra. Ezért csak a fagyok elmúltával – május közepe táján – vetik. Házikertekben azonban érdemes kedvezo idojárás esetén korábban is elvetni, legföljebb, ha kifagy, új vetésre lesz szükség. A bokorbabot fóliával is védhetjük a fagyoktól, ha alagutat készítünk a babvetés fölé, akkor virágzás elott a fóliát föltétlenül el kell távolítani, mert a túlságosan meleg levegoben a növény ledobja a virágait.
A bokorbabot önálló ágyásban vagy vegyes kultúrában is termelhetjük. Jó társítás, ha a legkorábbi hónapos retekkel és a spenóttal, valamint a késobb ültetendo paradicsommal kerül egy ágyásba, mert ily módon a folyamatos termelés a talajt állandóan takarva tartja.
Vetés elott a magokat érdemes 6-8 óra hosszat vízben áztatni, hogy megduzzadjanak. Az ilyen vetomag gyorsabban kel ki, de késobb érzékenyebb a vízhiányra.
A bokorbabot fészekbe vethetjük 50×50 cm-se távolságra úgy, hogy fészkenként 6-8 magot vetünk. Ennek az az elonye, hogy a magok „közös erovel” jobban kifúrják magukat a felszínre. Ha sorban vetünk, akkor a sorok közötti távolság 40 cm legyen, és a magok 7-8 cm-re legyenek egymástól. Mindkét vetési módnál a vetés mélysége legalább 4 cm.
A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a bokorbabot, egészen július közepéig. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. A betakarítás a vetéstol számított 8-10 hét múlva kezdodhet el. Ha a babvetést a hüvelyképzodés idoszakában öntözzük, és egyszer nitrogénmutrágyával is megsegítjük, akkor az elso hüvelytermés után még egy virágzási hullámot produkál, és ezzel is növekszik a termés.
A karósbab csavarodó indát nevel, amely 2,5–3 m magasra is felkúszik. Támaszték nélkül elfekszik a földön, és nem vagy alig terem hüvelyeket. Ezért a karósbab vetését úgy készítjük elo, hogy négy karóból állítunk össze egy gúlát. A karók ne legyenek két és fél méternél hosszabbak. Ebbol 40-50 cm kerül a földbe. A kétméteres gúláról még a termés nagyobb nehézség nélkül leszedheto. A karók csúcsát össze kell kötni, hogy a gúla szilárdabban álljon.
A karógúlákat már vetés elott állítsuk össze úgy, hogy a karók egy 70×70 cm-es négyzet sarkán helyezkedjenek el. Minél függolegesebben állnak a karók, annál jobban felcsavarodik rá a bab szára. Minden karó külso sarkához 6-8 szem babot vessünk.
A vetéstol számított 10-12 hét múlva kezdhetjük meg a hüvelyek betakarítását.
A bokor- és a karósbab ápolása a kikelés utáni kapálásból áll. A talajt csak sekélyen szabad kapálni, mert a bab gyökerei is sekélyen helyezkednek el. Száraz idojárás esetén az öntözés föltétlenül szükséges a jó termés eléréséhez. Ha meleg, nyári idoben azt tapasztaljuk, hogy a növények elrúgják a virágaikat, akkor sürgosen és boségesen kell öntözni.
A zöldbaboknak sokféle betegsége és kártevoje ismeretes, de közülük a legtöbb gondot a zsizsik okozza a termeloknek. A kártétel különösen akkor nagyarányú, ha csirázáskor huvös az ido. A zsizsikesedés és a többi betegség megelozésére csak csávázott magot vessünk. A betakarított száraz babot pedig huvös helyen, szükség szerint hutoszekrényben kell tárolni.
Forrás: Magyar Szó
|
