|
SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK - Zab |
|
Egyéb hírek
|
|
Beküldte: mezga
|
|
2009. március 17. kedd, 09:04 |
A zab szemtermésnek biológiailag értékes beltartalma van. Nagy a fehérjetartalma, ezenkívül zsírt és ásványi anyagokat (kalcium, foszfor), valamint E-vitamint tartalmaz
A zab takarmányértéke nagyon jó, amely jól hasznosuló fehérje-, keményíto- és zsírtartalmának köszönheto. Gazdag a mész és foszfortartalma, amely a csontképzodést segíti elo. De mindezek mellett még E-vitamint is tartalmaz, ami az apaállatok tenyészképességét növeli. Így a zab foleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására használható takarmánygabona. A zab értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas. A zabpehely, zabliszt stb. mellett csecsemotápszerek készítésére is felhasználják. A zab azonban nemcsak fontos abraktakarmány, hanem értékes szálastakarmány-növény is. A tavaszi bükkönnyel együtt vetett zab – a zabos bükköny – fontos tavaszi keveréktakarmány. Ezenkívül a zabszalma is értékes, a tavaszi árpa szalmájához hasonló értéku takarmányszalma. Szemtermése pelyvás szemtermés. A szemtermés alakja hosszúkás, vége felé elhegyesedo. A pelyvás szemtermés színe a fajtától függoen változó, leginkább sárgásfehér. Ezerszemtömege 25–40 g.
A szemtermésnek biológiailag értékes beltartalma van. Nagy a fehérjetartalma, ezenkívül elég sok zsírt (kb. 5%) és ásványi anyagokat (kalcium, foszfor), valamint E-vitamint tartalmaz.
A zabnak is vannak tavaszi és oszi fajtái, leginkább a tavaszi zabfajtákat termesztjük.
Éghajlat és talajigény, vetésváltás
Éghajlatigény. A zab a huvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye, ilyen viszonyok között bovebben terem. A zab hazánkban mindenütt megterem.
Talajigény. A zab a szélsoségesebb talajok kivételével minden talajon termesztheto, de nagyobb termés csak a jobb vályogtalajokon várható. Különösen jól terem a humuszban és nitrogénben gazdag talajokon. A zab számára a talaj pH-optimuma 5,3–6,4.
Jól terem még a gyeptörésben és erdoirtásban is. A mélyített talajokon pedig a felhozott nyerstalajra sem kényes. Az enyhén savanyú talajokon, valamint erosen kötött talajon is termesztheto. A talajok kultúrállapotára sem igényes, mert a gyomokat elnyomja.
Vetésváltás. A zab nem kényes az eloveteményekre sem, ezért gyakran visszaélnek igénytelenségével, mert sovány talajokon, és rossz elovetemények után vetik. A zab is meghálálja a jó eloveteményeket. Legjobb eloveteményei a zabnak is az istállótrágyázott kapások, valamint az évelo pillangósok és füvesherék, de önmaga után ne következzen, mert erre érzékeny.
Tápanyagellátás és trágyázás
Sovány talajokon kedvezoen reagál az istállótrágyára is. Mutrágyázása pedig mindenben hasonló és csak nagyon kis mértékben tér el a többi kalászos gabona mutrágyázási irányelveitol.
A mutrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb, ezért a zab nitrogénigényes növénynek tekintheto. A foszfor- és káliumigénye – gyökérzetének jó tápanyag-feltáróképessége miatt – kisebb, mint a többi gabonaféléé. A foszfor- és kálium-mutrágyázás pedig csak megfelelo nitrogénellátottság esetén gazdaságos.
A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2,5 kg N, 1,5 kg P2O5, 1,8 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes – NPK – hatóanyag.
A zab nitrogénfelvétele a tenyészido kezdeti szakaszától egészen a virágzásig élénk. A többi kalászosokhoz képest asszimiláló képességét hosszabb ideig megtartja. A foszforigény a növekedés elso szakaszában nagyobb. A kalciumfelvétel maximuma a szárba szökkenés és a bugahányás között van.
Forrás: Magyar Szó
|
