A farsang ideje Vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig tart. Az egyházi ünnepek biztos pontja a Húsvét, amelyhez képest számolnak minden más ünnepet, így a farsangot is. A húsvét, mint tudjuk a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Ettől kezdve kell visszaszámolnunk negyven napot, és megkapjuk az "ördög ünnepének" utolsó napját, hamvazó szerda dátumát, ami idén február 25-ére esik.
Farsang szavunk a bajor-osztrák vaschang szóból származik, s eredetileg csak a böjt előtti napokat jelentette. Az ünnep három utolsó napja, a "farsang farka": farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyó kedd.
Húshagyó keddet követően, ahogy a neve is mutatja, már nem volt szabad húsételeket fogyasztani, megkezdődött a negyven napos nagyböjti időszak. De hogy a farsangi maradék ne menjen kárba, a régiek kitalálták a "torkos csütörtököt". A hamvazó szerda utáni csütörtökön így elfogyaszthattak mindent, ami a báli időszak alatt nem fogyott el.
Legtöbb farsangi szokásunk az időszak utolsó három napjához kapcsolódik: különböző köszöntők, maszkos, alakos felvonulások, dramatikus játékok.
A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a maszkos alakoskodás azonban még korábban gyökerezik, egészen az antik görög, római, germán pogány szokásokig nyúlik vissza. A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe, melyben a rémisztő maszkok, a zajkeltés és hangoskodás mind a tél elijesztésére, kiűzésére szolgálnak.
|
