A januári áremelkedéseknél nem fog megállni a drágulási hullám. Februárban úgyszólván nem lesz olyan termék, amelynek az ára nem fog emelkedni. A főbűnöst is pontosan megnevezhetjük: világgazdasági válságnak. A dinár gyengének és sérülékenynek bizonyult az eddigi megmérettetés során, akárcsak az ország gazdasága. A szerbiai fizetőeszköz elértéktelenedésére reagáltak a kereskedők az árdrágításokkal, vagyis amint ők mondanák, csupán a dinár értékvesztéséhez igazították az árakat. Egyetlen esetben van ez alól kivétel: a sör a jövedéki adó növelése miatt drágul a napokban, a többi termék pedig kivétel nélkül a szerbiai valuta gyengülése miatt.
A dinár értékvesztésének és a szerbiai gazdaság krízishelyzetben megmutatkozó sérülékenységének nyilván politikai és egyéb okai is vannak, a főbűnös keresésében tehát akár tovább is mehetnénk.Egyelőre az is elegendő, ha csak a következményekre térünk ki: arra a kellemetlen meglepetésre, ami a vásárlókat fogja érni heteken belül, amikor betérnek a nagyáruházba.
A Dnevnik napilapban megjelent beszámoló szerint a mosópor ára 289 dinárról 315, 5 dinárra, az öblítőszer 165-ről 179-re, a többrétegű, minőségesebb toalettpapír 329, 9- ről 382,6-ra, olcsóbb változata pedig 140-ről 154 dinárra emelkedik majd. A multivitamin üdítő ára 152,9 dinárról 163, 6 dinárra módosul, a fagyasztott borsóé 94,9-ről 100,5-re, a fagyasztott halkocka pedig 231-ről 288,7 dinárra. Egyéb bejelentett áremelésekről is tudhatunk már: a termékfajtáktól függően februárban 5-től 20 százalékos drágulás várható a cukrásztermékek, a háztartási kellékek, a fűszerek, a kész levesek és a vitaminos készítmények esetében. A legtöbb gyártó és forgalmazó az áremelések mellett döntött: a Henkel, az Aleva, a Centroproizvod, az Apatini Sörgyár, a Carlsberg... Az utóbbi időben csupán a tejtermékek árának csökkenését tapasztalhatták a fogyasztók, ezeknek az ára februárban sem növekszik, sőt némely termék esetében további árengedményre számíthatnak a vásárlók. A termelők számára már kevésbé örvendetes ez a hír, ugyanis a tejgyárak a fölvásárlási ár csökkentésével rájuk hárították át a megcsappant kereslet miatti bevételcsökkenésük terhét. A szerbiai átlagfogyasztónak – akinek a pénzéből az élelmiszeren kívül másra nemigen telik – az is biztató hír, hogy várhatóan a pékár és a hústermékek sem fognak megdrágulni.
Nem jellemző ez a behozatali termékekre, melyek mindegyikénél áremelkedés várható: drágul az olajbogyó, a halkonzerv, például a Rio Mare tonhal ára nemrég 409 dinárra emelkedett. A kávéért is mintegy 10 százalékkal többet kell fizetni az utóbbi időben, habár a közkedvelt fogyasztási cikket nem érintette a jövedéki adó növelése. A Pampers pelenka is a dráguló termékek listáján van: a jövőben várhatóan 5,5-től 10,5 százalékkal kell többet fizetni csomagjáért. Az alkoholos italok esetében átlagosan 13–15 százalékos áremelkedés várható.
A fölhozott példákból világosan látszik, az árak – remélhetőleg nem tartósan – januártól kezdődően rákerültek a „fölfelé ívelő pályára”, miközben a fizetések – remélhetőleg szintén nem tartósan – egy helyben toporognak. Ilyen helyzetben az embernek egyetlen reménye marad: hogy a „főbűnös”, a gyengélkedő dinár a megfelelő intézkedések következtében végre-valahára magára talál.+
