|
Látványosságok és érdekességek: A vajdasági tanyák |
|
Egyéb hírek
|
|
Beküldte: mezga
|
|
2008. december 21. vasárnap, 20:42 |
Az idegenforgalmi dolgozók szerint a tanyák a vajdasági kultúrajellemző tartozékai. Az északi szerb tartománybeli falusi turizmus jelképeinek is nevezhetjük őket, hiszen az év minden szakában vonzzák a turistákat. Jelenleg, az óév búcsúztatásának és az új köszöntésének időszakában is nagy érdeklődés nyilvánul meg a tanyák nyújtotta programok iránt.
A Vajdaság, vagyis Szerbia gabonatermő vidékének látványosságairól és érdekességeiről már többször is beszámoltunk. Elmondtuk többek között, hogy félúton fekszik az Északi-sark és az egyenlítő között. Vajdaság éghajlata kontinentális, enyhe a lakosság számára és kitűnően megfelel a gabonafélék, a szőlő- és a gyümölcs termesztéséhez, valamint a hal- és vadállomány gyarapodásához. A területet a Duna és mellékfolyói öntözik, sokan pedig azt állítják, hogy a számos vajdasági tó az egykori Pannon-tenger létezését bizonyítja.
A terület már ősidők óta lakott, ahol civilizációk alakultak és tűntek el. Jelenleg 29 nemzetiség, 30 egyház és vallási közösség tagjai élnek itt. A magyarok nomád időszakából maradt fenn a tanya szó, azt jelentette, védett hely, ahol néha meghúzódhattak.
A tanya szó ma lakott helytől távol eső gazdaságot jelent. Eleinte az állattenyésztők éltek tanyán, később már a földművesek is. Ez abban az időben történt, amikor a területre, az Osztrák-Magyar Monarchia permvidékeiről érkező ún. határőrök települtek. A XV. században a török elől menekülő magyar nemesek elhagyták a pusztai tanyákat, két századdal később pedig tanyát kaptak jutalmul az idetelepülő szerbek, katonai szolgálataik ellenében.
A legtöbb tanya azonban 1848. után épült, amikor mind több paraszt szeretett volna saját földjén élni és gazdálkodni. Természetesen, mind távolabb szerették volna tudni a földesurakat és a megyei hatóságokat.
A tanyasi élet alapvető feltétele az ivóvíz volt, ehhez az udvar közepén kézzel ásott kútból jutottak. Hamarosan minden tanyán gémes kút állt. A tanyaudvarba gyümölcsfát és szőlőt ültettek, kissé hátrább pedig eper- és akácfák sorakoztak, az eperből pálinka készült, az akác, mézet és tűzifát adott. A tanya gyár volt kicsiben.
A II. világháborút követően, sajnos, a Vajdaság területén több száz tanyát leromboltak. Mintegy száz maradt meg, ezek közül pedig csak 25-öt tataroztak úgy, hogy vendégfogadásra alkalmasak legyenek. Ezek azonban a nyugalom oázisának számítanak. A város zajától ide menekülők kedvükre pihenhetnek, élvezhetik az ízletes ételeket, hallgathatják a helyi tamburazenét.
Jelena Gligorić
Forrás: Vajdaság Portál
|
