A tüdőgyulladás napjainkban is az egyik legveszélyesebb, gyakran halállal végződő megbetegedés, az influenza legrettegettebb szövődménye. Sajnos, manapság sem tekinthető könnyen kezelhető betegségnek, mert a súlyos kórt okozó pneumococcus baktériumok ellenállóvá váltak egy sor antibiotikummal szemben. Mára azonban a tüdőgyulladás egy 5-10 évre védettséget nyújtó védőoltással megelőzhető, amit a téli hónapokban leginkább az influenza elleni vakcinával együtt érdemes beadatni más-más karba, ugyanazon alkalommal.
A tüdőgyulladás leginkább az idősebbeket szokta érinteni, illetve olyan krónikus betegségben szenvedő embereket, mint a cukorbetegek, súlyos szívbetegek, légzőszervi betegek vagy a dohányosok, a hematológiai betegségekben szenvedők. Ők sokkal sérülékenyebbek és esetükben sokkal súlyosabb a betegség lefolyása. Ha későn fedezik fel a tüdőgyulladást, nem lehet maradványtünetek nélkül meggyógyítani, tehát mindenképpen a tüdőgyulladás megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, hogy ne alakuljanak ki életveszélyes szövődmények.
A pneumococcus baktériumot bárhol, bármikor összeszedhetjük, felső légutainkban hordozhatjuk, de támadni akkor fog, amikor szervezetünk legyengül. Ezt előidézheti az influenzavírus, de veszélyeztetettek a – pl. rákban, máj-, vese-, cukorbajban szenvedő – krónikus betegek és a 60-65 év felettiek. Ők feltétlenül kérjék a háziorvosuktól az akár már 2 éves kortól adható, egy héten belül védettséget nyújtó tüdőgyulladás elleni oltóanyagot!
A védettséget azonban ajánlott mindenkinek megszerezni, mert még egy teljesen egészséges embert is hosszú időre ágyba dönthet és legyengíthet egy váratlan baleset, akut betegség, amihez szövődményként gyakran társul a veszélyes tüdőgyulladás.
A lábon kihordott tüdőgyulladás veszélyei
ÉLET ÉS EGÉSZSÉG
A tüdőgyulladás a fejlődő országokban a 10. helyen áll a halálos betegségek listáján. Súlyos következményekkel jár, ha lábon hordjuk ki!
Mi az a tüdőgyulladás?
A tüdőgyulladás a tüdőszövet gyulladása, melyet kiegészíthet a hörgők, a léghólyag vagy akár a légcső gyulladása is. Érinthet tüdőegységeket, megbetegíthet tüdőlebenyeket, de kiterjedhet akár mindkét tüdőre is.
Nem új keletű betegség, így kezelése nem igényel hosszabb időt, mint két-három hét, ennek ellenére sok esetben kezeletlen marad, és akár halállal is végződhet.
Mitől kaphatunk tüdőgyulladást?
Elsősorban vírusok, baktériumok, ritkább esetben pedig gombák okozzák. Idősebb és gyermekkorban pedig nagyon gyakori a felsőlégúti megbetegedések tüdőre húzódása, de komolyan veszélyeztetettek ebben a legyengült immunrendszerű – például AIDS-es –, illetve a fekvőbetegek.
Tünetek
* Száraz vagy váladékos köhögés – az utóbbi esetében a váladék sűrű, sárgás, barnás, esetleg véres is lehet.
* Mellkasi fájdalom.
* Légzési nehézség.
* Végtagfájdalom.
* Magas láz, de lehet hosszan tartó alacsony láz, hőemelkedés is.
* Különösen súlyos esetekben szédülés.
* Fejfájás, légzésre hátfájás.
Annak ellenére, hogy a tünetek szemmel láthatóan egyértelműek, vagy legalábbis mindenképpen gyanút keltőek, sokan nem veszik észre, hogy betegek. Könnyedén ráfogják, hogy csak egy könnyed kis megfázásról van szó, és még véletlenül sem bújnak ágyba. Ezt nevezzük lábon kihordott tüdőgyulladásnak.
A lábon kihordott tüdőgyulladás
Az orvosilag is gyakran lábon kihordott tüdőgyulladásnak nevezett esetben a tünetek nem feltűnőek, a betegség gyenge lefolyású. Egyre gyakrabban találkozni azonban olyan betegekkel is, akik állapota kifejezetten fekvést igényel, de akkor fordulnak orvoshoz, amikor kezelésük már csak kórházban oldható meg. Ha az „otthon majd kifekszem” stratégiát választjuk, és egyedül próbálunk kilábalni a tüdőgyulladásból, akkor a gyógyulás hetekig, sőt akár hónapokig is eltarthat, és súlyos következményekkel is számolnunk kell.
Amennyiben tüdőgyulladásra utaló jeleket észlelünk magunkon, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk, mert a legenyhébb kezdetű betegség is végződhet halállal.
Kezelés vagy önálló gyógyulás?
A tüdőgyulladás gyógyszeres – legtöbb esetben antibiotikumos – kezelése mindig addig tart, amíg a tünetek elmúlnak. Ez azonban még nem jelenti a gyógyulást. Van, hogy a betegeket hetek, vagy akár hónapok múlva is visszahívják egy tüdőröntgen felvételre, hiszen a tüdő teljes gyógyulása hosszú folyamat.
Ha azonban kezelésben egyáltalán nem részesülünk, mert úgymond lábon hordjuk ki, akkor a betegség visszatérte szinte biztos. A baj ezzel csak az, hogy minden alkalommal súlyosabb formájában jelenik meg, melynek vége szinte biztosan a kórház.
A legnagyobb tévedés
Sokszor hallani, hogy a dohányzás segíti felköhögni a köpetet, ezzel pedig jót tesz a tüdőgyulladásnak. Nos, ez nem igaz. Sőt! A dohányzás önmagában is kiválthat hörgőgyulladást, és jelentősen lassítja a gyógyulást. Már egyetlen cigaretta megbénítja annyira a hörgők tisztítórendszerét, hogy akár napokkal meghosszabbíthatja a betegséget.
A tüdőgyulladásnak 4 fajtáját különböztetjük meg:
* Lábon kihordott, mely az esetek nagy részében a legveszélytelenebb és akár magától is elmúlhat.
* Közösségben szerzett tüdőgyulladás, mellyel a legtöbben fordulnak orvoshoz. A mindennapi élet részeinek tekinthető baktériumok és vírusok okozzák, szezonalitása igen magas. Ez a leggyakoribb típus.
* Kórházi tüdőgyulladás, melyet a beteg a több napos kórházi tartózkodása során szerez. Ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben.
* Mesterséges lélegeztetés során szerzett tüdőgyulladás, mely a legellenállóbb és a leggyakoribb halállal végződő fajtája a betegségnek.