A makrobiotika nem egyszerűen táplálkozási mód, hanem egyúttal életforma is. Elsősorban az egészség megőrzésére szolgál. Filozófiája a Lao-ce tanaiban gyökerezik, amelyek a világot – és benne az élelmiszereket – a feng shuiból ismert jin-jang jellemzők szerint rendszerezik. A makrobiotika erre támaszodva fogalmazza meg a harmonikus táplálkozás alapelveit. Mivel a távol-keleti szemlélet szerint az emberi szervezet egyensúlyáért is a jin és jang energia a felelős, ha a kettő egyensúlya felborul, akkor megbetegszünk. Helyes táplálkozással azonban megőrizhetjük – betegség esetén pedig visszanyerhetjük – egészségünket.

Ezek az erők egymással ellentétes (férfi-nő), de kiegészítő mozgásban működnek. A tradicionális japán étkezés alapján dolgozta ki George Oshawa és Michio Kushi a jin-jang egyensúlyára törekvő egészség- és betegség megelőző táplálkozást, amelyet makrobiotikának neveztek el. A fogalom két görög eredetű szóból származik: makro = nagy, hosszú, biosz = élet.

A makrobiotika a harmóniára törekszik, kerüli a szélsőséges jin (vegyszer, gyógyszer, cukor, kávé) vagy jang (marhahús) tulajdonságú ételeket, és a jin-jang mérték középtáján elhelyezkedő gabonákból, zöldégfélékből és hüvelyesekből választja ki ételeinek jelentős részét. Tanítása szerint az elfogyasztandó ételt úgy kell összeválogatni és elkészíteni, hogy összhangba kerüljön külső és belső tulajdonságainkkal, szűkebb és tágabb környezetünkkel.

Évszakok szerinti táplálkozás

A makrobiotikus étrend szerint a táplálkozást nagymértékben befolyásolják az évszakok, az ízek és a színek. Télen főtt ételt kellene enni, nyáron pedig nyerset. A hideg italokat a téli időszakban kerüljük, inkább meleg, gyógynövényekből készült teákat igyunk. Ősszel és télen az ételeket ajánlott nagyobb darabokra vágni, gazdagon fűszerezni, és a főzési időt elnyújtani. Fontos, hogy a hűvösebb évszakokban meleg, sósabb ízesítésű ételeket együnk. Sőt, az idénygyümölcsöket is melegen fogyasszuk (sült gesztenye, sült alma, sütőtök)! Ezekben a hónapokban több fűszerre, sóra, olajos magvakra és főtt gabonára van szüksége szervezetünknek. Az évszak melegedésével csökkenthető a fűszerezés, valamint a főzés és párolás ideje. Tavasszal több magas energiatartalmú ételt fogyasszunk (csírát, csírázó magvakat), hogy szervezetünk megkapja az újratöltődéshez szükséges energiákat. Nyáron együnk minél több ételt nyersen; gyümölcsöt és a zöldséget, kevés, rövid ideig párolt gabonafélével.

A makrobiotikus étrend alapjai

Az étrend legfőbb összetevőit a gabonafélék adják, amelyek a napi étkezés 50-60%-át teszik ki. (Ide tartozik a barna rizs, a teljes kiőrlésű búza, a köles, a zab, az árpa, a rozs, a hajdina és a kukorica.) Zöldségekből 25-30% fogyasztható (lehetőleg főzve, sütve, párolva): fejes káposzta, kelkáposzta, brokkoli, karfiol, tök, vízitorma, retek, jégcsapretek, petrezselyem, hagyma, sárgarépa, fehérrépa, sütőtök, kínai kel, mogyoróhagyma. Rendszeres fogyasztásra nem javasolt: burgonya, paprika, paradicsom, padlizsán, spenót, cékla, cukkini. Hüvelyesekből és tengeri zöldségekből (azuki bab, csicseriborsó, lencse, alga, agar-agar) 5-10%. A levesek (szójaszószból, zöldségekből, hüvelyesekből, gabonákból készítve, szójaszósszal, tengeri sóval ízesítve) a napi táplálék 5-10%-t teszik ki.

Alkalomszerűen a következő, kiegészítő élelmiszerek fogyaszthatók (hetente néhány alkalommal): kevés fehér húsú hal, kevés zsírtartalmú tengeri herkentyű (kagyló, rák, polip); nyers, főtt vagy aszalt gyümölcsök; pirított olajos magvak, diófélék (ritkábban) és kevés édesség.

A makrobiotika nem ajánlja a tej és tejtermékek, tojás illetve az állati eredetű táplálékok fogyasztását, de nem is tiltja. Kerülendőnek tartja az összes finomított élelmiszert, a cukrot és a csokoládét, a tartósított, színezett, kémiailag kezelt élelmiszert. Nem támogatja az erős fűszereket és az alkoholfogyasztást sem.

Íz- és színhatások

A makrobiotika az ízeket és a színeket is kapcsolatba hozza. Öt alapízt különböztet meg, ezek az adott évszakkal harmonizálnak.

A savanyú íz a tavaszt jelképezi, az ilyen típusú ételek (a savanyú káposzta, az ecet) gyorsító energiát adnak a szervezetnek, és előnyösen hatnak a máj és az epe működésére. A nyárral a keserű íz harmonizál. Ez jó hatással van a szív és a vékonybél működésére. Szétszóródó energiája van a pitypangnak, a bojtorjánnak, a fekete szezámmagnak, a kukorica néhány fajtájának. A késő nyári időszakra az édes ízhatás jellemző, ilyenek a teljes gabonafélék, zöldségek, és a gyümölcsök egy része. Ezeknek tápláló energiájuk van. A természetes édes íz ellazítja a testet, nyugtató hatással van a lépre, a gyomorra, a hasnyálmirigyre. Az agresszív édes íz, a cukor és a méz éppen ellenkező hatást vált ki a szervezetben. A csípős ízvilágot és ételeket az ősz képviseli, hiszen az ősz is „csípős”. A csípős ételek, mint a hagyma, a retek, a gyömbér, a bors, segítik a vérkeringést, a tüdő és a vastagbél működését. Kerülni kell azonban a túlságosan erős ízeket, mert azok túlműködést okoznak, irritálják a beleket, a májat és a tüdőt. A téllel a só harmonizál, a jó minőségű só lágyítja a megkeményedett szerveket, erősíti a vesét és a húgyhólyagot, pozitívan hat az ivarszervekre, valamint a csontokra és az agyra.

A makrobiotika öt alapszínt is megkülönböztet; a zöldet, pirosat, sárgát, fehéret és feketét. A tavasz színe a zöld, jó hatással van az epére és a májra. A nyár, a tűz színe a piros, ami az életenergiát jelképezi, élénkít. A piros a szív és a vékonybél színe. A nyárutó színe a sárga, a lép, a hasnyálmirigy, a gyomor segítője. A tüdő és a vastagbél színe a fehér, míg a fekete a veséé és a húgyhólyagé. Ezekből következően nem mindegy, hogyan terítjük meg asztalunkat. Az öt szín együttes jelenléte adhat csak jó közérzetet, ezért törekedjünk arra, hogy tányérunkon, terítékünkben mind az öt szín jelen legyen.

Kushi professzor szerint az, aki a makrobiotika elvei alapján táplálkozik, nemcsak hogy megelőzheti a rák kialakulását, de adott esetben gyógyíthatja is azt.