Kezdjük az alapfogalmakkal:
A virágporszemek kutatásával foglalkozó tudomány neve: palynologia, magyarosan palinológia, (a görög palynein = szétszórni, szétszóródni szóból származtatva).
A virágporszem neve: pollen. E szó latinul lisztet jelent, csak többes száma van, ezért a pollenek szó helytelen, olyan mintha azt mondanánk: tanárokok, diákokok! Az angolok - nagyon helyesen - a pollen grain (pollenszem), pollen grains (pollenszemek) neveket használják. Sajnos a pollenek szó eléggé meggyökeresedett a magyar szaknyelvben, kiirtására tett kísérletek reménytelennek tűnnek! A többes szám birtokos esete pollinis, ezért a pollenszemek által okozott betegség neve helyesen: pollinosis (magyarítva: pollinózis és nem pollenózis, ahogy sokan írják, mondják!) A pollinózis szinonim magyar nevei még: pollenallergia, szénanátha. Ez utóbbi név is valószínűleg az angol hay fever = szénaláz kifejezésből származik, ami arra utal, hogy a legrégibb és egyben az egész világon leggyakoribb pollinózis okozója a pázsitfüvek szénájából kikerülő fűpollen lehetett! Virágpora csak a nyitva-és zárvatermő növényeknek van (így a növényi pollenek kifejezés használata botorság!) Közülük elsősorban a zárvatermő fajok pollenszemei idéznek elő légúti megbetegedést (de csak egyes fajoké és nem mindegyiké!) Hogy melyeké? Ez elsősorban egy adott faj pollenjének szerkezetétől, a pollenfalba beépült kémiai anyagoktól, a termelt és szállított virágpor mennyiségétől is függ.
A zárvatermő virágporszemek jellegzetességei
A zárvatermő növények hím ivartájának, az andröceumnak fő alkotóelemei a porzók. A porzók portokból és porzószálból épülnek fel. A portokok egy-vagy két portokfélből állnak, melyekben pollenzsákok találhatók. A portok falának rétegei: epidermisz (exothecium), rostos réteg (endothecium), köztes réteg és a tapétum. Ezen alkotóelemek minden sejtje 2n-es, azaz diploid kromoszómaszámú). Mindkét portokfélben 2-2 pollenzsák van, ezek archespórium-szövetébol pollen-anyasejtek keletkeznek., melyekben számcsökkentő osztódással (meiózissal) n-es, azaz haploid kromoszómaszámú pollenszemcsék jönnek létre.
A pollen a heterospórás harasztok mikrospórájával homológ hímjellegű haploid szaporító képlet. Így a pollenzsák is tulajdonképpen mikrosporangiumnak fogható fel, ahol az anyasejtekből redukciós osztódással mikrospóra- tetrádok jönnek létre.
A pollenfal szerkezete
A zárvatermő virágporszem külső fala (exinéje) sokkal bonyolultabb szerkezetű, mint a nyitvatermőké, vagy a harasztspóráké. A tető (tektum) ritkán fedi be egyenletesen a pollent, gyakran lyukak, perforációk vannak rajta, sőt a tektumon olyan díszitőelemek (szemcsék, gömbök, pálcikák, tüskék, hálózatok, csíkoltság)is találhatók, amelyek segítségével sokszor az is megállapítható, hogy milyen növényfaj pollenjét látjuk a mikroszkóp látómezejében! Fontos külső morfológiai bélyeg a pollentömlő kilépési helyének , az apertúrának az alakja, száma, elhelyezkedési módja a pollenszemen. A két alaptípus: a csíranyílás (pórus) és a csírahasíték (colpus, kolpusz).
A leggyakoribb csíranyílás,csírahasíték típusok a hazai zárvatermőknél:
- Inapertúrát (csíranyílás-nélküli) pollenje van : nyárfa, boróka, tiszafa.
- Monokolpát (egyhasítékú): Magnolia-félék, liliomfélék, pálmák, Ginkgo.
- Trikolpát (háromhasítékú):˙ tölgy, juhar, fűzfa, platánfa.
- Trikolporát (a három hasítékban 1-1 pórus is van) :bükkfa, lórom, üröm, parlagfű.
- Monoporát (egy csíranyílású) : pázsitfűfélék, palkafélék,sásfélék.
- Triporát (három csíranyílású): mogyoró, nyírfa
- Periporát (sok csíranyílású): szekfű,-libatop,-disznóparéjfélék.
A virágporszemek szállítódása.
A megporzás módjai:
- Állatok általi megporzás(zoofília): itt a leggyakoribb a rovarmegporzás (entomofília).
Az ebbe a típusba tartozó fajok pollenjének fő jellemzői: gyakran nagy, 60-120 m nagyságú szemcsék, vastag, erősen díszitett fallal, pollenkittel (ez utóbbi a pollennek a rovar testére való tapadását segíti elő)
- Szélmegporzás (anemofília) .A virágpor jellemzői: többnyire kicsi, 10-30˙ m-os pollen, sima, száraz felülettel. Igen sok termelődik belőlük az egyes porzós virágzatokban.Foként ezek okoznak pollenallergiát (lásd: nyír,éger, pázsitfüvek, parlagfű !)
- Rovar-és szélmegporzás (amfifília).Alapvetoen rovarmegporzásúak,tehát a közepes,azaz 20-60 m nagyságú pollenszemek, gazdagon díszítettek, pollenkittjük van (de ez inaktíválódhat), gyakran barkás virágzatúak (lásd:fűz), az átlagosnál több pollent termelnek, amely a szél útján is eljuthat az adott faj virágainak termotájához. Ilyenek pl., a fűzön kívül: az aranyvessző, vadszőlő, szömörce,bodza, vadcseresz-nye, egyes meggyfajták.
Mitől allergén egy pollen?
- Alapvetően a pollenfalba beépült kémiai anyagoktól! A pollenszemcse sejtfalanyagait két helyrol kapja:
- A diploid tapétumból: a tapétum főként az exine felépítésében játszik nagy szerepet. Az exinében a fal nagy ellenállóképességét biztosító sporopollenin van túlsúlyban, mellette az olajban és fehérjékben gazdag pollenkitt és sok enzim található:dehidrogenázok,oxidázok (pl.citokrómoxidáz), hidrolázok (amiláz, celluláz, eszteráz, invertáz, proteáz), transzferázok (foszforiláz, ribonukleáz). A pollinózis szempontjából nagy jelentoséggel bírnak az egyes pollenszemekben előforduló allergén proteinek! A parlagfűben pl. 6 féle , hosszabb-rövidebb polipeptid láncokból álló antigént határoztak meg, az angolperjében 28 félét! Ezek a fehérje-természetű antigének, amikor a pollen az orr nyálkahártyáján megtapad és átnedvesedik, kioldódnak a virágporszem falából .Az orrüreg és a légzoszerv-rendszer bizonyos sejtjeinek felületén eleve jelen lehetnek azok az antitestek, jelen esetben az immunglobulin E (IgE) Y-alakú molekulái, melyek feladata az idegen fehérjék közömbösítése. Az antigén és az IgE összekapcsolódásakor˙ robbanás-szerűen felszabaduló hisztamin, prosztaglandin lehet a felelős a szénanáthások allergiás tüneteiért!
- Az intine felépítésében a pollen haploid citoplazmája játszik fontos szerepet. A belső fal fő szerkezeti elemei a cellulóz és a pektin, kismértékben˙ a sporopollenin.Itt is találhatók proteinek, enzimek ( foszforilázok, savas foszfatázok, amilázok, proteázok), sőt a parlagfűnél az antigén E is! A csíranyílásoknál az intinéből is oldódhatnak ki antigének.
- A pollen allergén hatása függhet az apertúrától is! Az inaperturát nyárfa pollen pl. alig allergén, míg más fajok esetén a kolpusznál, pórusnál olyan vékony a pollenfal, hogy hőre, savra könnyen felszakad maga a pollen citoplazma- állománya is kijutva ingerelheti a szem- orr nyálkahártyáit.
- A szélmegporzású fajok tömegesen termelődő pollenszemei az azt kibocsátó növénytol 10-100 km-re is ellebegnek a levegőben , s a bőven termelődött pollenből a városi betonrengeteg szénanáthás embere is megkaphatja azt a napi dózist, amely kiváltja nála az allergiás reakciókat.
A pollennaptár jelentősége
Vannak emberek, akik csak egy faj pollenjére ( pl. csak a parlagfű, csak platán virágporára) érzékenyek, azaz monoszenzibilisek. ˙A poliszenzibilis egyének két-három faj pollenjére is reagálhatnak, sőt vannak köztük olyanok is, akik februártól októberig légúti allergiában szenvednek, vagyis érzékenyek majdnem minden allergénre! Az Európában - és hazánkban is - müködő polleninformációs szolgálatok naponta, hetente mérik egy adott térségben a levegő pollentartalmát, jelzik 1-1 faj pollenjének megjelenését. Minden évben készülnek ún. pollennaptárok, amelyekről leolvasható legnagyobb pollenkibocsátóknál a virágzás kezdete, csúcspontja és a virágzás vége. Az egyes években nagyon változhat virágzási ido. A heti pollenjelentések, az éves pollennaptárok tehát sok információt nyújthatnak az orvosok és a szénanáthás betegek számára egyaránt!
|