Magas ár, alacsony minőség, monopolhelyzet – Ezek a szerbiai internetszolgáltatás fő jellemzői

Tavalyi adatok szerint Szerbiában megközelítőleg 1,3 millió háztartásban használtak internetet. Az összlakosság csupán 23 százaléka használja a világhálót, a felhasználók nagy része 16–24 év közötti fiatalokból áll. Bulgáriához, Görögországhoz viszonyítva többet használjuk az internetet, de több mint háromszor kevesebbet szörfölünk az információs világsztrádán Szlovéniától, Görögországtól és Svédországtól.

Az országunkban található 159 szolgáltató közül kevés nagy céget találhatunk, zömében mindegyik kicsi helyi szolgáltató. Az ár és a minőség szempontjából minden szolgáltató véleménye megegyezik abban, hogy Szerbia lemaradt a környező országoktól, és az átlagos internet elérési sebesség botrányosan alacsony. Nálunk még mindig korlátozott a piac, nincs verseny az internetszolgáltatás területén, mert a Telekom az egyetlen fő internetszolgáltató Szerbiában, nyilatkozta a minap Dragan Šolak, a Szerbiai Kábeltévé-szolgáltató Vállalat (SBB) megbízott igazgatója a B92-nek. A monopolhelyzet miatt nagyok a beszerzési árak, és azért a pénzért amiért sokkal gyorsabb, minőségesebb internet járna vevőnek, sokkal rosszabb szolgáltatást kap, fűzte hozzá az SBB megbízott igazgatója. Hasonló véleménye van a szabadkai TippNet szolgáltató munkatársának is.

– Csak egyetlen fő szolgáltató található Szerbiában, a Telekom, tőlük vásároljuk az internetet, ő határozza meg az árat. Sajnos ezért csak a kis cégek között van piaci versengés, ami nem tudja érdemileg csökkenteni a szolgáltatások árát. Egyetlen dologgal tudunk változtatni az árakon, ha minél több vevőnk van, ugyanis akkor mi is olcsóbban kapjuk az internetet – jelentette ki lapunknak Dušan Evetović termékmenedzser. A nagy vállalatok és a kisebb helyi jellegű cégek ezért megközelítőleg hasonló szolgáltatást nyújtanak, csupán a technikai támogatás területén tudnak gyorsabb és kielégítőbb szolgáltatást nyújtani a kisebb szolgáltatók, mivel gyorsabban helyszínre tudnak érni. Szerbiában az ezredforduló környékén jelent meg a Wireless drótnélküli internet, ami alternatívát jelentet a telefonos-modemos internetre, és mintegy három éve van csak jelen az ADSL kapcsolat a piacon, míg a környező országokban már sokkal előbb elérhető volt (például Magyarországon 2001-től), tudtuk meg Evetovićtól. Az ADSL szolgáltatásokat egyre nagyobb számban igénylik, a drótnélküli internet lassan, de biztosan nő, míg a vezetékes kapcsolat csökkenőben van, számolt be a termékmenedzser.

– Csak akkor lenne igazán versengés és alacsony ár, ha legalább három fő szolgáltatótól vásárolhatnánk az internetet – hangsúlyozta Evetović.

A piacon nincs monopolhelyzet, és a szolgáltatók között szabad versengés uralkodik, jelentette ki korábban Jovan Radunović, a Köztársasági Telekommunikációs Ügynökség (RATEL) igazgatói bizottságának elnöke. Az árakat csökkenteni lehetne új szolgáltató megjelenítésével, de pillanatnyilag nincs jelentkező a hazai piacra. A piaci versengés és maguk a szolgáltatók határozzák meg az árakat, igaz a kis cégek korlátozva vannak abban, hogy külföldről vásároljanak internetet, az anyagi kiadások miatt, tette hozzá a RATEL igazgatói bizottsági elnöke.

forrás:Magyar Szó